Magyar nyelv és irodalom érettségi tételek

Feltételezések

Feltételezések


Idill és haláltudat Radnóti verseiben

2025. április 15. - &nagyszilvi

A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó alkotó. Költő, műfordító, prózaíró. Költészetére kezdetben – a generációhoz tartozó más költőkhöz hasonlóan - az avantgárd irányzatok hatottak. Korai költészetében jellemző még a lázadás, a hagyományos műfaji és formai keretekkel való szembeszegülés. Az…

Tovább

Nádasdy Ádám: Vár a századosom

Nádasdy Ádám (1947-) nyelvész, egyetemi tanár, költő, műfordító, esszéista. Az ELTE BTK-n szerzett diplomát angol-olasz szakon, gimnáziumban és egyetemen tanított, tanszékvezető, professor emeritus. Szakterülete az angol és a magyar hangtan, valamint a nyelvtörténet. Az angol és az olasz mellett…

Tovább

A háború Radnóti Miklós költészetében

A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó alkotó. Költő, műfordító, prózaíró. Költészetére kezdetben – a generációhoz tartozó más költőkhöz hasonlóan - az avantgárd irányzatok hatottak. Korai költészetében jellemző még a lázadás, a hagyományos műfaji és formai keretekkel való szembeszegülés. Az…

Tovább

Petri György

Hogyan idézi meg Petri György József Attilát Vagyok, mit érdekelne és A Dunánál c. verseiben?    Petri György a posztmodern magyar líra egyik legjelentősebb alakja. Költészete nem csupán líratörténeti szempontból, de alighanem társadalmi-politikai felforgató erejét tekintve is az egyik…

Tovább

Örkény István egyperces novellái

Örkény István 1912-ben született Budapesten. Jómódú polgárcsaládból származott. 1930-ban a Műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, később gyógyszerészhallgatóként folytatta egyetemi tanulmányit. 1942-ben munkaszolgálatosként a doni frontra, később hadifogságba került, 1946-ban térhetett haza.…

Tovább

A személyes és a közösségi válság József Attila kései költészetében (1935-37)

József Attila életműve sokszorosan rendhagyó. Élete is, költészete is: kísérletek sorozata. A megtapasztalás és próbatétel szinte kényszeres szomja hajtotta a legkülönbözőbb haladó politikai mozgalmak felé. József Attilának személyes élménye volt a „világhiány” megélése: apátlan-anyátlan árvaként…

Tovább

Kávéházi kultúra Budapesten

A 20. század eleji magyar irodalmi-kulturális élet meghatározó terei a kávéházak voltak. Isztambulban nyíltak az első kávéházak az 1550-es években, és számuk gyorsan nőtt. A kávéházakba elsősorban azért jártak a férfiak, hogy a kávéivás ürügyén kiszabaduljanak zárt világukból, társaságra leljenek,…

Tovább

Kosztolányi Dezső lírája

Kosztolányi a Nyugat első nemzedékének jelentős alakja, költő, prózaíró, műfordító, esszéista. Életművét átszövi a játékosság, a gyermeki látásmód, a mulandósággal való elégikus szembenézés. Költészetére jellemző az impressszionizmus, mely filozófiai tartalommal párosul. Ady küldetéstudata és Babits…

Tovább

Mikszáth Kálmán novellisztikája - A bágyi csoda, Szegény Gélyi János lovai

Mikszáth Kálmán egyike a legeredetibb magyar íróknak. Prózaíró (regény, novella), publicista volt. Legerősebben Jókai Mór hatott rá, pályája elején ő volt az eszményképe. Jókaival szemben Mikszáth fantáziája közelebb szállt az élethez, látása biztosabb volt, kevesebb színt használt és meglehetősen…

Tovább

Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete

Élete, egyénisége: Petőfi Sándor 1823. január 1-jén született Kiskőrösön. Szülőföldje több versének témája, az alföldi táj egyúttal a szabadság jelképévé is vált számára. Helyzetdalaival (melyekben egy-egy paraszti személy bőrébe bújva, a népköltészet hangját imitálva szól hétköznapi témákról) nagy…

Tovább
süti beállítások módosítása