Magyar nyelv és irodalom érettségi tételek

Feltételezések

Feltételezések


Nádasdy Ádám: Vár a századosom

2022. április 26. - &nagyszilvi

Nádasdy Ádám (1947-) nyelvész, egyetemi tanár, költő, műfordító, esszéista. Az ELTE BTK-n szerzett diplomát angol-olasz szakon, gimnáziumban és egyetemen tanított, tanszékvezető, professor emeritus. Szakterülete az angol és a magyar hangtan, valamint a nyelvtörténet. Az angol és az olasz mellett…

Tovább

A háború Radnóti Miklós költészetében

A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó alkotó. Költő, műfordító, prózaíró. Költészetére kezdetben – a generációhoz tartozó más költőkhöz hasonlóan - az avantgárd irányzatok hatottak. Korai költészetében jellemző még a lázadás, a hagyományos műfaji és formai keretekkel való szembeszegülés. Az…

Tovább

Petri György

Hogyan idézi meg Petri György József Attilát Vagyok, mit érdekelne és A Dunánál c. verseiben?    Petri György a posztmodern magyar líra egyik legjelentősebb alakja. Költészete nem csupán líratörténeti szempontból, de alighanem társadalmi-politikai felforgató erejét tekintve is az egyik…

Tovább

Örkény István egyperces novellái

Örkény István 1912-ben született Budapesten. Jómódú polgárcsaládból származott. 1930-ban a Műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, később gyógyszerészhallgatóként folytatta egyetemi tanulmányit. 1942-ben munkaszolgálatosként a doni frontra, később hadifogságba került, 1946-ban térhetett haza.…

Tovább

A személyes és a közösségi válság József Attila kései költészetében (1935-37)

József Attila életműve sokszorosan rendhagyó. Élete is, költészete is: kísérletek sorozata. A megtapasztalás és próbatétel szinte kényszeres szomja hajtotta a legkülönbözőbb haladó politikai mozgalmak felé. József Attilának személyes élménye volt a „világhiány” megélése: apátlan-anyátlan árvaként…

Tovább

Kávéházi kultúra Budapesten

A 20. század eleji magyar irodalmi-kulturális élet meghatározó terei a kávéházak voltak. Isztambulban nyíltak az első kávéházak az 1550-es években, és számuk gyorsan nőtt. A kávéházakba elsősorban azért jártak a férfiak, hogy a kávéivás ürügyén kiszabaduljanak zárt világukból, társaságra leljenek,…

Tovább

Kosztolányi Dezső lírája

Kosztolányi a Nyugat első nemzedékének jelentős alakja, költő, prózaíró, műfordító, esszéista. Életművét átszövi a játékosság, a gyermeki látásmód, a mulandósággal való elégikus szembenézés. Költészetére jellemző az impressszionizmus, mely filozófiai tartalommal párosul. Ady küldetéstudata és Babits…

Tovább

Mikszáth Kálmán novellisztikája - A bágyi csoda, Szegény Gélyi János lovai

Mikszáth Kálmán egyike a legeredetibb magyar íróknak. Prózaíró (regény, novella), publicista volt. Legerősebben Jókai Mór hatott rá, pályája elején ő volt az eszményképe. Jókaival szemben Mikszáth fantáziája közelebb szállt az élethez, látása biztosabb volt, kevesebb színt használt és meglehetősen…

Tovább

Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete

Élete, egyénisége: Petőfi Sándor 1823. január 1-jén született Kiskőrösön. Szülőföldje több versének témája, az alföldi táj egyúttal a szabadság jelképévé is vált számára. Helyzetdalaival (melyekben egy-egy paraszti személy bőrébe bújva, a népköltészet hangját imitálva szól hétköznapi témákról) nagy…

Tovább

Tóth Árpád költői világa

A Nyugat első, nagy nemzedékének lírikusa és műfordítója. Magánya, magába forduló alkata, csendes, lemondó hangja elégiaköltővé tette. Magatartásához és műfajához hasonította nyelvezetét és ritmikáját is. Költői kibontakozását szegénysége és korai, súlyos tüdőbaja nehezíti és lassítja. A szenvedés…

Tovább
süti beállítások módosítása