A szó beszédünk és írásunk legkisebb, jelentéssel rendelkező része. Két eleme van: hangalak (H) és jelentés (J). A hangalak az a hangsor (betűsor), amelyet érzékelünk (hallunk, látunk), a jelentés az a dolog, fogalom, amelyet agyunkban aktivál a hangalak. A hangalak és a jelentés kapcsolata: a…

Beszédünk és gondolkodásunk is pontosabb, a kommunikációs igényeknek megfelelőbb, ha a kellő szó a kellő helyen áll rendelkezésünkre. Bármely tudományterületen, szakmai írásműben vagy beszédben, de akár a köznyelv pontosabb használatában segíthet, ha a számunkra fontos vagy homályos szavakat a…

Gyakran választunk és használunk az egyszerűbb szavak helyett több szóból álló szókapcsolatokat, mert színesebbé, kifejezőbbé, hatásosabbá akarjuk tenni beszédünket. Az állandósult szókapcsolatok használata a mindennapi társalgásban, az újságokban (a sajtóban), az irodalmi alkotásokban egyaránt…

A publicisztikai stílus a sajtó, az újságírás, a publicisztikai művek tipikus nyelvhasználata. Feladata, hogy tájékoztassa a társadalom tagjait az időszerű politikai, gazdasági, kulturális stb. eseményekről, emellett elvi felelősséggel és meggyőző szándékkal elemzi a kérdéseket, a megfogalmazásban…

Stíluseszköz: a szöveg azon nyelvi egysége, amely stílusértéket (többletjelentést) hordoz. A szépirodalom sajátos kommunikációtartalma mélyebb, sűrítettebb, mint a köznapi közlésfolyamaté. Egy-egy elem stílushatása gyakran abban rejlik, hogy a művész tudatosan áthág bizonyos szabályokat – ezért…