Gyakran választunk és használunk az egyszerűbb szavak helyett több szóból álló szókapcsolatokat, mert színesebbé, kifejezőbbé, hatásosabbá akarjuk tenni beszédünket. Az állandósult szókapcsolatok használata a mindennapi társalgásban, az újságokban (a sajtóban), az irodalmi alkotásokban egyaránt megfigyelhető.
Állandósult szókapcsolatok (frazémák): többé-kevésbé megmerevedett alakú kifejezések, amelyek a gyakorlati használat következtében már egységes jelentést hordoznak. Az írásba foglal, adósságba veri magát – szókapcsolat, de a lóvá tesz (becsap) képletes, átvitt értelmű szólás. Az állandósult szókapcsolatok mindig megszerkesztettek, de szerkezeti formájuk, alaki felépítettségük nem változtatható, a bennük szereplő szavak eredeti jelentése módosult a másik szóval való összefüggésben, így együtt új jelentéstartalmuk lett. Szóértékű nyelvi elemek, mert jelentésük egyetlen szóval is kifejezhető, pl.: haragra lobban – megharagszik; szívébe zár – megkedvel, megszeret.
A frazémák többfélék:
- népmesei fordulatok (egyszer volt, hol nem volt…)
- társalgási fordulatok, köszönésformák (Hogy vagy?)
- szitkozódások, káromkodások (A macska rúgja meg!)
- körülírások (bírálatot gyakorol)
- közhelyszerű kifejezések (a távozás hímes mezejére lépett), közhelyek (A remény hal meg utoljára. Majd ha kiléptek a nagybetűs Életbe...)
- képes kifejezések (szikrázik a szeme, gurul a nevetéstől)
- szakkifejezések (összetett állítmány)
- politikai jelszavak (...)
A frazémáknál nagyobb frazeológiai egységek: a szólások, a közmondások, a szóláshasonlatok és a szállóigék.
A szólások
A szólások olyan több szóból álló szerkezetek, amelyekben a szavak eredeti, szó szerinti jelentése az idők folyamán elhalványult. A szerkezet új jelentést kapott.
Pl. fogához veri a garast = fösvény, zsugori
A tenyerén hordja = nagyon megbecsüli, szereti, kényezteti
Szóláshasonlat
Cselekvést vagy a tulajdonságot hasonlít mellékmondat segítségével, pl.:
Kerülgeti, mint macska a forró kását
Szegény, mint a templom egere
Közmondás:
Valamely népi bölcsesség, megfigyelés, tapasztalat figyelhető meg bennük. Pl.:
Lassan járj, tovább érsz!
Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát.
A közmondás a szólással szemben mindig mondat értékű.
Szállóige:
Olyan gyakran használt szó szerinti idézetek, amelyeknek az eredete, a szerzője ismert. Költők, írók, államférfiak, „híres emberek” mondatait közmondásszerűen idézzük.
Pl. Sok az eszkimó, kevés a fóka. (Madách)
Vétkesek közt cinkos, aki néma. (Babits)
Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás. (Kossuth)