Gyakran választunk és használunk az egyszerűbb szavak helyett több szóból álló szókapcsolatokat, mert színesebbé, kifejezőbbé, hatásosabbá akarjuk tenni beszédünket. Az állandósult szókapcsolatok használata a mindennapi társalgásban, az újságokban (a sajtóban), az irodalmi alkotásokban egyaránt megfigyelhető.

Állandósult szókapcsolatok (frazémák): többé-kevésbé megmerevedett alakú kifejezések, amelyek a gyakorlati használat következtében már egységes jelentést hordoznak. Az írásba foglal, adósságba veri magát – szókapcsolat, de a lóvá tesz (becsap) képletes, átvitt értelmű szólás. Az állandósult szókapcsolatok mindig megszerkesztettek, de szerkezeti formájuk, alaki felépítettségük nem változtatható, a bennük szereplő szavak eredeti jelentése módosult a másik szóval való összefüggésben, így együtt új jelentéstartalmuk lett. Szóértékű nyelvi elemek, mert jelentésük egyetlen szóval is kifejezhető, pl.: haragra lobban – megharagszik; szívébe zár – megkedvel, megszeret. 

A frazémák többfélék:

- népmesei fordulatok (egyszer volt, hol nem volt…)

- társalgási fordulatok, köszönésformák (Hogy vagy?)

- szitkozódások, káromkodások (A macska rúgja meg!)

- körülírások (bírálatot gyakorol)

- közhelyszerű kifejezések (a távozás hímes mezejére lépett), közhelyek (A remény hal meg utoljára. Majd ha kiléptek a nagybetűs Életbe...)

- képes kifejezések (szikrázik a szeme, gurul a nevetéstől)

- szakkifejezések (összetett állítmány)

- politikai jelszavak (...) 

A frazémáknál nagyobb frazeológiai egységek: a szólások, a közmondások, a szóláshasonlatok és a szállóigék. 

A szólások

A szólások olyan több szóból álló szerkezetek, amelyekben a szavak eredeti, szó szerinti jelentése az idők folyamán elhalványult. A szerkezet új jelentést kapott.

Pl. fogához veri a garast = fösvény, zsugori

A tenyerén hordja = nagyon megbecsüli, szereti, kényezteti

Szóláshasonlat

Cselekvést vagy a tulajdonságot hasonlít mellékmondat segítségével, pl.:

Kerülgeti, mint macska a forró kását

Szegény, mint a templom egere

Közmondás:

Valamely népi bölcsesség, megfigyelés, tapasztalat figyelhető meg bennük. Pl.:

Lassan járj, tovább érsz!

Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát.

A közmondás a szólással szemben mindig mondat értékű.

Szállóige:

Olyan gyakran használt szó szerinti idézetek, amelyeknek az eredete, a szerzője ismert. Költők, írók, államférfiak, „híres emberek” mondatait közmondásszerűen idézzük.

Pl. Sok az eszkimó, kevés a fóka. (Madách)

Vétkesek közt cinkos, aki néma. (Babits)

Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás. (Kossuth)