A magyar-kínai kapcsolatok a történelem korábbi időszakaiban a nagy és nehezen áthidalható távolságok miatt csekélyek és esetlegesek voltak. A 20-21. század vívmányai tették lehetővé, hogy a két távoli nép egyre intenzívebb kapcsolatba kerüljön egymással.

A kínai bevándorlás okai, helyzete

Magyarországon a 20. században jelentek meg elsőként kínai bevándorlók, kezdetben üzleti vagy munka céllal, kevesen. A betelepedés 1988 után vett igazán nagy lendületet, amikor is Magyarország és Kína vízummentességi megállapodást kötött, ami több tízezer kínai állampolgár magyarországi megjelenését tette lehetővé. Ezek az emberek részben a kínai gazdasági válság elől menekültek, részben a Tienanmen téri eseményeket követő konzervatív fordulat miatt választották a külországi létet. Rövid idő alatt Budapest vált a legnagyobb lélekszámú, Európában élő kínai közösség központjává, egyúttal gazdasági hubbá. 1992-ben a magyar állam újra bevezette a vízumkényszert, ezután a kínai közösség létszáma csökkent, de a 2010-ben elinduló letelepedési kötvényprogram újabb lendületet adott a bevándorlásnak. Nincs pontos adat arra, hogy jelenleg hány kínai él Magyarországon, szakértők 20.000 körülre teszik létszámukat.

A rendszerváltás körül Magyarországra érkezők jellemzően kereskedelemmel foglalkoztak. Ők gyakran a kevésbé tehetősek közül kerültek ki, és szerencsét próbálni érkeztek Magyarországra. A józsefvárosi Négy Tigris piac volt a legfontosabb központjuk. Ennek megszüntetése után a Ganz telepre költöztek sokan, de az Ázsia Center és a Sárkány Center is jellemzően kínai üzleteket vonultat fel, illetve városszerte (sőt vidéken is) a városkép részévé váltak az olcsó árut kínáló üzletek, csakúgy, mint a kínai büfék, éttermek. A 90-es évek bevándorlása kölcsönösen előnyös volt – a kínai gazdasági recesszió által sújtott emberek jobb megélhetést találtak Magyarországon, a magyarok számára pedig előnyös volt a számottevően olcsóbb árukínálat (elsősorban ruhanemű) tömeges megjelenése. A rendszerváltást követő években Magyarországon sokan szegényedtek el, és az olcsó áru a nagyobb szociális katasztrófa elkerülésében sokat segített. Az 1990-es évek végén azonban csökkenni kezdett ez a tendencia, többek között a valutaválságok miatt, illetve a fast fashion boltok hazai térnyerése miatt, amelyek hasonlóan olcsó árut kínálnak, de a kínai „álmárkák” stigmája nélkül. Sok piaci árus távozott az országból, sokan a piac helyett boltokat nyitottak, a ruhaneműről más árucikkekre nyergeltek át, vagy a szolgáltatási szektor felé kezdtek orientálódni. A 2010 utáni „kötvényprogramosok” között már jellemzőbb a tehetősebb kínai családok megjelenése – üzletemberek, értelmiségiek stb.

Nagyobb kínai közösségek az országban

A hazai kínaiak jellemzően Budapesten élnek, legtöbben Kőbányán, de tipikus, zárt kínai negyed (Chinatown) nem alakult ki a városban. A vidéki településeken jóval alacsonyabb a lélekszámuk, habár szinte minden városban van kínai üzlet és/vagy büfé.

Társadalmi helyzet

Az első generációs bevándorlók jellemzően kevés kapcsolatot építettek ki a magyarokkal, főként a nyelvi akadályok miatt (sokan nem vagy alig tanultak meg magyarul), ezért ők inkább egymás között tartottak/tartanak szociális kapcsolatokat. A másodgenerációt azok alkotják, akik kínai családból, de már Magyarországon születtek. Ők általában kétnyelvűek (vagyis a kínait és a magyart is anyanyelvi szinten beszélik), és a magyarokkal sokkal élénkebb kapcsolatokat ápolnak. Kínai nevük mellé gyakran választanak európai/magyar felvett nevet is, amelyet társas kapcsolataikban használnak. Ők gyakran nevezik magukat „banán generációnak” (kívül sárga, belül fehér): vagyis bár megjelenésükben ázsiaiak, de szokásaikban az európai kulturális közeghez kapcsolódnak. Ebben a generációban gyakrabban megjelenik az identitásválság, különböző mértékben: külsejük, származásuk Kínához köti őket, de szokásaik, kulturális attitűdjük európai. Megjelenhet a hontalanság érzése, az az állapot, amikor Magyarországon is (külsejük, származásuk miatt) és Kínában is (szokásaik, akkulturációjuk miatt) idegennek tartják őket. Van azonban olyan fiatal is, aki a kulturális integrációnak inkább előnyét látja, illetve igyekszik hasznot kovácsolni különleges helyzetéből.

A másodgenerációs fiatalok társas kapcsolatai sokfélék. Van, aki elsősorban a hasonló helyzetű (másodgenerációs) kínai fiatalokkal jár össze, és van, aki magyarokkal tart közelebbi kapcsolatokat. Az integráció igénye általában véve sokkal nagyobb náluk, mint a szüleiknél. A „kötvényprogramos” betelepültek is élénkebb külső kapcsolatokat ápolnak.

Az első generációs bevándorlók általában nem hívei a vegyesházasságoknak, szívesebben látnának gyermekük házastársaként kínai embert, de a döntés jogát nem veszik el a gyermektől, nem presszionálják őket. (Kínában örülnek és különlegesnek tartják, ha egy fiatalnak európai párja van. Az európai külsőt egyébként is különlegesnek találják, előszeretettel fotózzák az utcán őket, főként a kék és zöld szemszín és a szőke haj lenyűgöző számukra.) A vegyesházasságok száma egyre nő, ami a kulturális sokszínűséget erősíti. Ilyen kínai-magyar vegyesházasságból származnak pl. az olimpiai aranyérmes gyorskorcsolyázó Shaolin testvérek (akiknek teljesítményére a magyar és a kínai közösség egyaránt büszke).

A hazai kínai közösséget szerencsére jóval kevesebb előítélet sújtja, mint például a magyarországi romákat. Bár előfordulnak kisebb atrocitások, verbális sértések, de a kínaiak a magyarokat általában befogadó népnek látják. A kínaiakkal szemben megfogalmazott hazai sztereotípiáknak jó része pozitív előfeltevés: pl. a kínaiak szorgalmasak, mosolygósak, udvariasak, családcentrikusak, a kínai gyerekek motiváltak. (Az udvariasság egyébként csak a kapcsolati hálón belül működik, idegenekkel a kínaiak a mi fogalmaink szerint udvariatlanok.)

A 2019-ben kitört koronavírus-járvány világszerte felerősítette a kínaiakkal szembeni előítéleteket, mivel a pandémia Kínából indult, és sokan a kínaiakat személyesen tették felelőssé a járványért (még a kivándoroltakat is). Idehaza is megjelentek ilyen hangok, de jóval mérsékeltebben, mint pl. az Egyesült Államokban. (Egyébként a magyarországi kínai közösségek komoly adományokkal támogatták a koronavírus elleni védekezést.)

A család

A kínai közösségek számára a család jóval erősebb kapocs, mint a magyaroknak. Számukra a családnak mindennél nagyobb jelentősége van. A kínai család a nagycsaládot jelenti; nemcsak a szülők, testvérek, gyerekek a tagjai, hanem a távolabbi hozzátartozók is; az emberek akár több száz rokonukat is számon tarthatják. A családok hierarchikus felépítésűek, a fiatalabb tagok tisztelettel és engedelmességgel tartoznak az idősebbeknek, az utóbbiak pedig tanácsaikkal, kapcsolatrendszerükkel és minden más módon segítik a fiatalokat (anyagilag is: 20-25 éves korukig, amíg el nem kezdenek dolgozni, eltartják őket). Míg a nyugati családoknál a kulcsfogalom a szeretet, a kínai család a kötelességek köré épül (ez nem azt jelenti, hogy a kínai családból hiányzik a szeretet, hanem azt, hogy azt a családi feladatok teljesítésében élik ki). A család minden tagja felelősséggel tartozik a többiért, s baj esetén köteles segíteni neki. Cserébe pedig ő is számíthat arra, hogy rokonai segíteni fogják, ha szüksége lesz rá. Az ember legalapvetőbb kötelessége az idős szülőkről, nagyszülőkről való gondoskodás – aki ezt nem teszi meg, azt megvetik, kiközösítik. A családhoz hasonlóan fontos az „ismerősök” kapcsolatrendszere: guanxi (kuanhszi)  – nem a nyugati értelemben vett barátságról van szó, hanem olyan emberekről, akiben az illető megbízhat, akire számíthat, akivel ugyanúgy segítik egymást, mint a rokonokkal. Tehát ezek a viszonyok alapvetően kölcsönös előnyök miatt jönnek létre, de üzleti tranzakciónál többek, fontosabbak. Az üzleti életben enélkül nem lehet boldogulni. A családi és ismerősi hálón kívül viszont nincs erős összetartás a kínai közösségben, inkább a verseny a meghatározó.

Oktatás, nevelés

Mivel a szülők gyakran nagyon sokat dolgoznak, a gyerekek nevelését sokszor másra bízzák: magyar dajkát, pótnagymamát fogadnak mellé, vagy ha erre nincs pénzük, hazaküldik őket Kínába a nagyszülőkhöz. Az iskolaválasztásnál a tehetősebbek igyekeznek nemzetközi (magán)iskolába íratni a gyermeküket, ahol más európai nyelvet (elsősorban az angolt) is magas szinten elsajátítják, de sok kínai gyermek jár sima magyar iskolába, illetve 2004 óta egy kínai-magyar kéttannyelvű iskola is működik Budapesten, ahova kínai és magyar gyerekek egyaránt járnak. A felsőoktatást sok család külföldön (Nyugat-Európában) képzeli el gyermeke számára.

Vallás

Néhányan a buddhista vallást követik, van egy kisebb keresztény (protestáns) gyülekezet is, de a legtöbben nem gyakorolnak semmilyen vallást.

Társas érintkezés

A kínaiak számára nagyon fontos maguk és partnerük „arcának” megőrzése. Az „arc” a méltóságot, megbecsültséget, pozitív megítélést jelenti, s a kínaiak számára az egyik legfőbb érték. Megőrzése érdekében általában uralkodnak az érzelmeiken, a túlságos érzelemkifejezés ugyanis az arc elvesztését jelenti. Ez az oka annak, hogy a kínaiak jellemzően kellemetlen helyzetekben is mosolyognak – ezzel palástolják negatív érzelmeiket, és őrzik arcukat. Nagyon vigyáznak rá, hogy ne szégyenüljenek meg: ne kapják őket nyilvánosan hazugságon, szabály megszegésén, közösségi elvárás megsértésén. Arra is vigyáznak, hogy mások arcát is megőrizzék: nem illik a másikat nyíltan figyelmeztetni ígérete megszegésére, felelősségre vonni, leszidni.

A kínaiak alapvetően nagyobb hangerővel beszélgetnek egymással, ezért sokszor (alaptalanul) azt hiszik, hogy veszekednek, holott nem.

A kínaiakkal való kommunikációban kötelező egyrészt a hízelgés, másrészt a szerénység. A partner személyét, cégét, országát fel kell dicsérni, míg saját magunkról illő lekicsinylően beszélni. Nagyon fontos a kínaiak számára, hogy megkapják az illő tiszteletet: magukat egy hatalmas múlttal és kultúrával rendelkező, gazdag és befolyásos világhatalom képviselőinek tartják, nem harmadik világbeli, nyomorgó menekülteknek, és rendkívül érzékenyek a felsőbbrendűségi érzés mindenféle megnyilvánulásaira, legyen az verbális vagy nem verbális.

A 90-es évektől több mandarin nyelvű lap és hírportál is megjelenik Magyarországon. A kínaiak is intenzíven használnak közösségi platformokat, jellemzően a Facebookot/Messengert, Instagramot stb. a magyarokkal/európaiakkal való kapcsolattartásra, egymás között viszont jóval népszerűbb a Wechat alkalmazás, amely egyébként fizetésre is alkalmas (akár a kínai piacon). A kínai fejlesztésű TikTok Magyarországon is hatalmas népszerűségre tett szert.

Étkezés

A kínaiak életének, kultúrájának egyik központi eleme az étkezés: az evés nem csupán a létfenntartásról szól, hanem a közösségi életnek is a legfontosabb eleme. A közös étkezések tartják össze a családot, a baráti társaságokat, a munkahelyi közösségeket; ebédek, vacsorák alatt köttetnek az üzletek, születnek a legfontosabb döntések. Az étkezés a szórakozásnak is a legfontosabb formája: a kínaiak nem sörözni vagy kávézni ülnek be a barátaikkal, hanem vacsorázni. Egy vacsora minimum 5-10 fogásból áll. A menü hideg előétellel, zöldségekkel kezdődik, hússal, majd a főfogással folytatódik, s desszerttel zárul. Egy ilyen étkezés akár 5 órán át is tarthat. A kínaiak társaságában (a hazai etikettől eltérően) nem illetlen csámcsogni, szürcsölni, böfögni étkezés közben. A kínai a világ legváltozatosabb konyhája. A mindig is magas népsűrűség és a földhiány oda vezetett, hogy a kínai konyha gyakorlatilag minden fogyasztásra alkalmas növényi és állati alapanyagot felhasznál, és az étkezési szokásokat vallási tabuk se befolyásolják. Egyetlen fontos alapanyag azonban hiányzik: tejet és tejtermékeket a kínaiak hagyományosan nem fogyasztanak, sokuk szervezetéből hiányzik is a tejlebontó enzim. A leggyakoribb fogások ugyanazokat az alapanyagokat használják, mint a mi konyhánk. Számunkra egzotikusnak tűnő alapanyagokat a kínaiak is csak ritkán esznek, hiszen ezek ott is meglehetősen drágák. Gyakori előítélet, hogy a kínaiak kutyát és macskát esznek. Valójában ilyen eledelt csak egy-két tartományban fogyasztanak – elsősorban az egészségre gyakorolt állítólagos jótékony hatásuk miatt –, s nem háziállatokat, hanem direkt e célra tenyésztett egyedeket vágnak le. Magyarországi éttermekben már csak az egzotikus hozzávalók magas ára miatt sem kell attól tartanunk, hogy számunkra tabunak számító fogás kerül a tányérunkra.

Kulturális kapcsolatok

Kína a világ egyik legősibb és legnagyobb kulturális múlttal rendelkező országa, jelenleg is a világ egyik vezető nagyhatalma. Ehhez képest a magyar köztudatban viszonylag kevés információ él a kínai kultúráról. Néhány közkeletű ismeret:

• földrajz: Kelet-Ázsia, Kék- és Sárga-folyó, de Pekingen túl más kínai várost kevesen tudnak megnevezni
• Kínai Nagy Fal (közkeletű tévedés, hogy az űrből is látszik, valójában nem)
• agyaghadsereg
• a papír, a lőpor, a tűzijáték, az iránytű első felfedezői
• harcművészetek: kung-fu, tai-chi, Saolin
• kínai császár
• Mao Ce-tung, kommunizmus
• taoizmus, konfucianizmus
• jin-jang
• feng shui
• pagodák
• porcelán
• selyem
• lábelkötés
• akupunktúra

Filmművészet

A legközismertebbek a harcművészeti filmek: Bruce Lee, Jet Li, Jackie Chan főszereplésével – ezek a filmek részben az Egyesült Államokban készültek.

Bruce Lee: Hongkong – USA. A 20. század egyik meghatározó alakja, s bár csak négy filmet készített, a filmművészetben is megkerülhetetlen a szerepe.

Jackie Chan: kezdetben Hongkongban, majd az Egyesült Államokban dolgozott. Filmjeiben a magas szintű harcművészet, a látványos kaszkadőrmutatványok, az izgalmas fordulatok és a humor olyan egyedi kombinációját alakította ki, amely óriási sikert és népszerűséget hozott számára.

Jet Li: Pekingben kezdte pályafutását, majd ő is Amerikában folytatta, ahol a legnagyobb sztárokkal játszott együtt több sikerprodukcióban.

A kínai harcművészet sok filmben jelenik meg, pl.: Mátrix, Kill Bill

Híres kínai filmek:

• Tigris és sárkány: 4 Oscar-díj. Alkotója Ang Lee, az egyik legismertebb tajvani filmrendező
• A repülő tőrök klánja (Oscar-jelölés)

Irodalom

A rendkívül gazdag kínai irodalomnak csak kis része olvasható magyarul, főként amiatt, hogy mandarin nyelvről jóval nehezebb és időigényesebb fordítani, mint az európai nyelvekből. A korai szövegek közül magyarul is olvasható Az Út és Erény könyve (Tao te king), amely a taoista filozófia/vallás alapműve. Népszerű és ismert idehaza a Szép asszonyok egy gazdag házban c., ismeretlen szerzőjű 16. századi regény, amelynek vidám és könnyelmű főhőse nemcsak számtalan felesége és ágyasa, hanem barátai feleségei körül is legyeskedik, s szexuális természetű kalandjainak részletes leírását ismerhetjük meg a műből. A klasszikus epika legjelentősebb alkotása A vörös szoba álma (18. sz.), amely a Csia család hanyatlását mutatja be epizodikus szerkesztésmóddal. Jelenleg kb. évi 3-4 kínai könyv jelenik meg magyar fordításban, ami nagyon kevés, viszont a kínai irodalom legjavából való. 2012-ben Mo Jen (Mo Yan) nyerte el az irodalmi Nobel-díjat, három műve olvasható magyarul (Élni és halni végkimerülésig, Szeszföld, Békák). A kínai kultúra több magyar alkotóra is hatással volt, pl. Szabó Lőrincre (Dsuang Dszi álma). A költő ebben a versében a kínai taoista filozófus, Csuang Ce (Kr. e. 4. sz.) gondolatát önti művészi formába: a világról nem szerezhetünk biztos tudást. Ahogy nem tudni, hogy Dsuang Dszi álmodja-e a lepkét vagy fordítva, ugyanígy többi „tapasztalatunk” is bizonytalan.

Popkultúra

A kínai popkultúra kevéssé ismert Magyarországon. Korea és Japán sikeresebben exportálta efféle kultúrcikkeit: a K-pop, a J-pop, a mangák, az animék jóval közismertebbek idehaza, mint a kínai popkultúra. A koreai, vietnami, japán éttermek is jobb minőségűek, magasabban jegyzettek, mint az elsőként idehaza megjelent kínai büfék. Ma már high end kínai étterembe is el lehet látogatni Magyarországon, ezek azonban kevésbé ismertek és népszerűek. A fiatalok szórakozása részben eltér a magyarokétól, pl. nem annyira diszkóba, mint inkább karaoke bárokba járnak, a kínai piacon találkoznak, bubble teázókba mennek.

Tévhitek, sztereotípiák

„Elárasztják az országot”

Mivel a kínaiak foglalatosságuk miatt (bolt, büfé) jobban szem előtt vannak, lélekszámuk nagyobbnak tűnik a valósnál. Ráadásul a magyarok jó része minden kelet-ázsiait kínainak néz, holott jelentős a hazai vietnamiak, koreaiak létszáma is.

„Illegálisan vannak itt”

Nagyon alacsony az illegális bevándorlók száma.

„Itt a kínai maffia”

A 90-es évek elején létrejöttek kisebb bűnszövetkezetek, de aztán ezek eltűntek. A kínaiak által elkövetett bűncselekmények jellemzően gazdasági jellegűek, és arányuk nem nagyobb a magyarok által elkövetettekénél.

„Tönkretették a hazai könnyűipart”

A kínai áruk az egész világot uralják, azokban az országokban is, ahol nincs jelentős kínai bevándorlás. A kínai árucikkek jelentős részét nem kínaiak, hanem multik importálják.

„A kínai áru gagyi”

Az olcsó és gyenge minőségű árucikkek jelentek meg először az országban. A kínai ipar azonban csúcsminőségű termékek előállítására is képes, és Magyarországon is kaphatók már ilyen árucikkek (pl. a kínai telefonok relatíve olcsók és jó minőségűek, ezért az utóbbi időben jelentősen elterjedtek, pl. Xiaomi).

„Hol vannak a kínai sírok?”

Alaptalan az a vád, hogy a halottak holttestét eltüntetik, és a papírokkal más kínai jön be az országba. A hazai kínai kolónia viszonylag újkeletű, nagyon kevés az idős ember, így kevesen is haltak meg még itt. Az idősek életük alkonyán többnyire hazatérnek Kínába. A súlyos betegek is, mert jobban bíznak a kínai orvoslásban, mint az európaiban. Aki itt hal meg, annak a hamvait is sok ízben hazaszállítja a család Kínába. A kínaiak egyébként is nagy tiszteletben tartják az elhunyt rokon maradványait.

„Elég buták.”

Ez a tévhit valószínűleg amiatt alakult ki, hogy az első generációs bevándorlók számára nem volt létszükséglet a magyar nyelv magas szintű elsajátítása, hiszen a piaci adásvételt néhány alapszóval is nyélbe lehetett ütni. A nyelvi korlátok kelthették azt a teljesen téves elképzelést, hogy a kínaiak ostobábbak lennének a magyaroknál, holott (statisztikai kimutatások szerint) a Magyarországon élő kínaiak átlagos iskolai végzettsége a magyarokénál magasabb.

„A kínaiak nem esznek a kínai büfékben.”

Igaz. Ezek a büfék a magyar ízléshez igazított ételeket kínálnak (pl. jóval erősebben sózva). Az erősen homogén kínai területeken (pl. Ganz piac, Sárkány Center) azonban vannak autentikus kínai étkezdék, amelyek a kínai étkezési igényeket szolgálják ki. Van olyan büfé is, ahol külön főznek a magyar vendégek és a kínai személyzet számára.