Stíluseszköz: a szöveg azon nyelvi egysége, amely stílusértéket (többletjelentést) hordoz.
A szépirodalom sajátos kommunikációtartalma mélyebb, sűrítettebb, mint a köznapi közlésfolyamaté. Egy-egy elem stílushatása gyakran abban rejlik, hogy a művész tudatosan áthág bizonyos szabályokat – ezért kíván több szellemi energiát a szépirodalmi szöveg megértése.
A művészi nyelvhasználat két alapvető törekvése: a képszerűség, valamint a feszültségkeltés és -oldás.
A stílus választás (szóképek) és elrendezés (alakzatok) eredménye.
Szóképek
Metafora
– a képszerű kifejezés legalapvetőbb eszköze
– névátvitel tartalmi hasonlóság vagy hangulati egyezés alapján
– két jelet egymásra vonatkoztat: az egyik elem a nyelvben szokásos fogalmi megnevezéssel szerepel a szövegben, a másik elem pedig képi természetű
– a szemléletesség és az érzelmi-hangulati sűrítés stíluseszköze. Hatásában szerepe van annak, hogy a fogalmi és a képi sík között mekkora a jelentésbeli távolság.
– egytagú metafora: csak a kép van jelen ("Ölelj meg, galambom!")
– teljes metafora: képi és fogalmi megnevezés is jelen van. ("Hálót fon az est, a nagy barna pók.")
– valamilyen közös sajátosság kiemelésével vagy hangulati hasonlóság alapján kapcsolja össze a fogalmi és a képi sík elemeit
Metonímia
– a fogalmi és a képi sík összekapcsolása nem hasonlóságon, hanem a fogalmak érintkezésén alapul
– felcserélésen alapuló szókép
– típusai:
1. térbeli érintkezés (Nem hozok a házra semmi veszedelmet.)
2. időbeli érintkezés (Ha akkorra sem jő, búzaaratáskor, ha akkorra sem jő, szilvaaszaláskor.)
3. anyagnév felcserélődése (Leesett a vas a lovam lábáról.)
4. ok-okozati (Két szeméből a bánat ered.)
Szinekdoché
- a nem- és fajfogalom, kisebb-nagyobb, rész-egész felcserélésén alapuló szókép
- a metonímia rokona, egyesek szerint alfaja
- lehet:
1. rész-egész viszonyon alapuló, pl. Hány fő volt ott? (fő = fej = személy)
2. egy-több felcserélésén alapuló, pl. "Mentek-e törökre?" (azaz törökökre)
3. nem-faj felcserélésén alapuló, pl. megette a kenyere javát (kenyér = étel)
Hasonlat
- közös tulajdonságok alapján összekapcsol, párhuzamba állít két dolgot
- nem szókép, hanem alakzat, de szerepe miatt a szóképekhez sorolható
- pl.: Mint héj az almát, borít a magány
Megszemélyesítés
- egy élettelen tárgyat élő tulajdonsággal, vagy élőlényt emberi tulajdonsággal felruházó szókép
- pl.: nyerítő ég szalad; a fák szavakat mormolnak
Szinesztézia
- különböző érzékterületek összekapcsolása
- pl.: egy kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő
Allegória
- valamilyen elvont fogalom érzékelhető képben való megjelenítése VAGY
- egész művön, hosszabb műrészleten végigvonuló, a metaforánál részletesebb szókép (pl.: Baudelaire: Az albatrosz)
Szimbólum
- jelkép, közkeletű kép valamire (pl. galamb = béke)
- a metaforánál homályosabb, nehezebben megfejthető kép (pl. Ady: A magyar Ugaron)
Alakzatok
Alaki és tartalmi erősítés stíluseszközei a szövegben.
1. Ismétlés: hangalak megkettőzése
Fajtái:
- szóismétlés (Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom)
- mondat ismétlése
- szókapcsolat ismétlése (20 esztendőm hatalom, 20 esztendőm eladom)
- szótőismétlés (halálnak halálával halsz)
- refrén: a versszakok végén elhangzó azonos sor(ok) (A magyarok istenére esküszünk...)
2. Párhuzamos szerkezet (paralelizmus): hasonló felépítésű szerkezetek egymás mellé állítása
(Hervadt az a rózsa, kinek színe nincsen,
Bágyadt az a madár, kinek társa nincsen)
3. Ellentét: ellentétes szavak, kifejezések, tagmondatok és mondatok szembeállítása (Felmentem a hegyre, lenéztem a völgybe). Altípusa a paradoxon: látszólagos ellentmondás (Szertenézett, s nem lelé honját a hazában.)
4. Felsorolás: azonos mondatrészi szerepben lévő nem rokon értelmű szavak felsorolása (Az emberöltő kel, nő, zajg, bomol, küzd, hömpölyög, él s éltet szüntelen.) Hasonló hozzá a halmozás (Sírjatok szemeim, Hulljatok könnyeim, Gyakran áztassátok, Elhervadt orcáim.) és a fokozás: egy tartalmi és hangulati skála sorrendjében történő rokon értelmű szavak, kifejezések felsorolása (Hej, ne búsulj, s ne bánkódj ne is siránkozzál; Menne, rohanna, repülne, de nem hozhatja vezérét)