Magyar nyelv és irodalom érettségi tételek

Feltételezések

Feltételezések

A képszerűség stíluseszközei

2017. június 10. - &nagyszilvi

Stíluseszköz: a szöveg azon nyelvi egysége, amely stílusértéket (többletjelentést) hordoz.

A szépirodalom sajátos kommunikációtartalma mélyebb, sűrítettebb, mint a köznapi közlésfolyamaté. Egy-egy elem stílushatása gyakran abban rejlik, hogy a művész tudatosan áthág bizonyos szabályokat – ezért kíván  több szellemi energiát a szépirodalmi szöveg megértése.

A művészi nyelvhasználat két alapvető törekvése: a képszerűség, valamint a feszültségkeltés és -oldás.

A stílus választás (szóképek) és elrendezés (alakzatok) eredménye.

Szóképek

Metafora

– a képszerű kifejezés legalapvetőbb eszköze

– névátvitel tartalmi hasonlóság vagy hangulati egyezés alapján

– két jelet egymásra vonatkoztat: az egyik elem a nyelvben szokásos fogalmi megnevezéssel szerepel a szövegben, a másik elem pedig képi természetű

– a szemléletesség és az érzelmi-hangulati sűrítés stíluseszköze. Hatásában szerepe van annak, hogy a fogalmi és a képi sík között mekkora a jelentésbeli távolság.

– egytagú metafora: csak a kép van jelen ("Ölelj meg, galambom!")

– teljes metafora: képi és fogalmi megnevezés is jelen van. ("Hálót fon az est, a nagy barna pók.") 

– valamilyen közös sajátosság kiemelésével vagy hangulati hasonlóság alapján kapcsolja össze a fogalmi és a képi sík elemeit 

Metonímia

– a fogalmi és a képi sík összekapcsolása nem hasonlóságon, hanem a fogalmak érintkezésén alapul

– felcserélésen alapuló szókép

– típusai:

1. térbeli érintkezés (Nem hozok a házra semmi veszedelmet.)
2. időbeli érintkezés (Ha akkorra sem jő, búzaaratáskor, ha akkorra sem jő, szilvaaszaláskor.)
3. anyagnév felcserélődése (Leesett a vas a lovam lábáról.)
4. ok-okozati (Két szeméből a bánat ered.)

Szinekdoché

- a nem- és fajfogalom, kisebb-nagyobb, rész-egész felcserélésén alapuló szókép

- a metonímia rokona, egyesek szerint alfaja

- lehet:

     1. rész-egész viszonyon alapuló, pl. Hány fő volt ott? (fő = fej = személy)

     2. egy-több felcserélésén alapuló, pl. "Mentek-e törökre?" (azaz törökökre)

     3. nem-faj felcserélésén alapuló, pl. megette a kenyere javát (kenyér = étel)

Hasonlat

- közös tulajdonságok alapján összekapcsol, párhuzamba állít két dolgot
- nem szókép, hanem alakzat, de szerepe miatt a szóképekhez sorolható
- pl.: Mint héj az almát, borít a magány 

Megszemélyesítés

- egy élettelen tárgyat élő tulajdonsággal, vagy élőlényt emberi tulajdonsággal felruházó szókép

- pl.: nyerítő ég szalad; a fák szavakat mormolnak

Szinesztézia

- különböző érzékterületek összekapcsolása

- pl.: egy kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő

 Allegória

- valamilyen elvont fogalom érzékelhető képben való megjelenítése VAGY

- egész művön, hosszabb műrészleten végigvonuló, a metaforánál részletesebb szókép (pl.: Baudelaire: Az albatrosz)

Szimbólum

 - jelkép, közkeletű kép valamire (pl. galamb = béke)

- a metaforánál homályosabb, nehezebben megfejthető kép (pl. Ady: A magyar Ugaron)

 

Alakzatok

Alaki és tartalmi erősítés stíluseszközei a szövegben.


1. Ismétlés: hangalak megkettőzése
Fajtái:

- szóismétlés (Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom)
- mondat ismétlése
- szókapcsolat ismétlése (20 esztendőm hatalom, 20 esztendőm eladom)

- szótőismétlés (halálnak halálával halsz)

- refrén: a versszakok végén elhangzó azonos sor(ok) (A magyarok istenére esküszünk...)

2. Párhuzamos szerkezet (paralelizmus): hasonló felépítésű szerkezetek egymás mellé állítása
(Hervadt az a rózsa, kinek színe nincsen,
Bágyadt az a madár, kinek társa nincsen)

3. Ellentét: ellentétes szavak, kifejezések, tagmondatok és mondatok szembeállítása (Felmentem a hegyre, lenéztem a völgybe). Altípusa a paradoxon: látszólagos ellentmondás (Szertenézett, s nem lelé honját a hazában.)

4. Felsorolás: azonos mondatrészi szerepben lévő nem rokon értelmű szavak felsorolása (Az emberöltő kel, nő, zajg, bomol, küzd, hömpölyög, él s éltet szüntelen.) Hasonló hozzá a halmozás (Sírjatok szemeim, Hulljatok könnyeim, Gyakran áztassátok, Elhervadt orcáim.) és a fokozás: egy tartalmi és hangulati skála sorrendjében történő rokon értelmű szavak, kifejezések felsorolása (Hej, ne búsulj, s ne bánkódj ne is siránkozzál; Menne, rohanna, repülne, de nem hozhatja vezérét)

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://feltetelezesek.blog.hu/api/trackback/id/tr2712584021

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása