Üzenetünk megalkotását számos tényező befolyásolja:

• írásbeli vagy szóbeli szöveg
• magánéleti vagy közéleti
• téma
• dialógus vagy monológ
• saját személyiségünk
• üzenetünk célja
• körülmények

Az üzenet címzettje is sok tekintetben hatással van a szöveg megalkotására

• szociális kapcsolat: máshogy kommunikálunk bizalmas ismerőseinkkel, családtagjainkkal, mint távoli ismerősökkel, illetve idegenekkel (míg idegenek számára alaposabb, precízebb információkat kell nyújtani, a közeli barátokkal az ember “félszavakból is megérti egymást”; a hangvétel is más, idegenekkel általában merevebb a kommunikáció)
• életkor: máshogy szólunk velünk egykorúakhoz, mint számottevően fiatalabbakhoz vagy idősebbekhez (a saját korosztállyal a legfelszabadultabb a kommunikáció; feltételezzük a hasonló nyelvi közeg meglétét, emiatt pl. a szleng is sokkal gyakoribb)
• társadalmi státusz: másképp kommunikálunk főnökünkkel, kollégánkkal, beosztottunkkal; vagyis az is meghatározza a kommunikációnkat, hogy a partnerünkkel függőségi tekintetben milyen helyzetben vagyunk (a legszabadabb akkor a kommunikáció, ha nincs függőség; akitől függünk - pl. főnök -, azzal óvatosabban, kimértebben, sokszor választékosabban kommunikál az ember)
• közvélekedés a címzettről: a “híres emberek” pro vagy kontra, de mindenképp elfogultságot keltenek az emberben (érzelmileg telített kommunikáció)
• egyéni véleményünk a címzettről: másképp beszélünk az általunk nagyrabecsült, illetve nem sokra tartott egyénekhez (ha verbálisan nem is, de a nonverbális jelek egyértelműen megkülönböztetnek)
• a címzett tudásszintje: figyelembe vesszük az esetleges előismereteket vagy azok hiányát, azaz másképp beszélünk egy műveltebb illetve egy kevésbé tájékozott emberrel (műveltebb emberrel való kommunikációban nagyobb a szókincs, több az idegen, esetleg szakszó, hosszabbak a mondatok stb.)
• a címzett érdeklődési köre: másképp beszélünk, ha tudjuk, hogy a címzett is érdeklődik mondandónk témája iránt, mint ha azt feltételezzük, hogy nem ismeri vagy nem érdekli (előbbi esetben mondandónkat hosszabbra vesszük, illetve többször hagyatkozunk a feltételezett előismeretekre)

A modern társadalom két legfontosabb információközvetítője a számítógép és a mobiltelefon. Az internet szinte már nélkülözhetetlen a mindennapi kommunikációnk során.

Az internetes műfajok: e-mail, blog, fórum, chat, poszt, komment, vlog, weboldal, közösségi oldalak

Az ezeken az információs csatornákon megjelenő írott szövegek jelentős része nem is igazán írott szöveg, hanem a szóbeliség jellemzőit hordozza magán. Azaz a chat beszélt nyelv írott formában.

A chat jellemzői:

• közvetlenebb érzelemkifejezés
• kevésbé pontos fogalmazás
• helyesírás módosulása, pl. kisbetűs írásmód, írásjelek mellőzése, ékezetek hiánya, kiejtés szerinti írásmód, hosszú msh.-k mellőzése, hibák
• emotikonok használata, képszerűség
• új szóalkotások, pl. asszem
• az angol nyelv beszivárgása

Előnyei:

• gyorsan lehet kommunikálni
• a nyelv új kifejezésekkel bővül
• lehetőség az intenzívebb kapcsolattartásra
• a lentebb jelzett hátrányok egy része ugyanolyan gyorsan eltűnik, mint ahogy elterjedt

Hátrányai:

• a nyelv torzul, sokszor bugyuta kifejezések is helyet kapnak, pl. köcce
• túl sok angol kifejezés
• a kézírás készsége visszafejlődik
• túl sok rövidítés, melyek átmehetnek a köznyelvbe, pl. vagyok=vok
• a chat során nincs hangsúly, hanglejtés, ami félrevezethet, még az emotikonok használatával is

A szó beszédünk és írásunk legkisebb, jelentéssel rendelkező része. Két eleme van: hangalak (H) és jelentés (J). A hangalak az a hangsor (betűsor), amelyet érzékelünk (hallunk, látunk), a jelentés az a dolog, fogalom, amelyet agyunkban aktivál a hangalak. A hangalak és a jelentés kapcsolata: a legtöbb szóban hagyományon, vagy megszokáson alapul. Ha a hangalak és a jelentés között valódi kapcsolat van (vagyis a hangalakból lehet következtetni a jelentésre), akkor ezeket a szavakat motivált szavaknak nevezzük:

1. hangutánzó szavak: brummog, csiripel, krákog, zümmög
2. hangulatfestő szavak: cammog, bandukol, pipogya

Ha a hangalak és a jelentés között nincs kapcsolat, akkor ezeket a szavakat motiválatlan szavaknak nevezzük.

A szavakat e tekintetben a következő csoportokra osztjuk:

• egyjelentésű szavak: H - J
• a hangsor csak egyetlen jelentést idéz fel (általában összetett szavak) - kevés van belőlük (pl. ablakpárkány)
• többjelentésű szavak: 
• egy hangsorhoz több összefüggő, egymásból levezethető jelentés kapcsolódik (egy eredeti, alapjelentés mellé később kialakul másodlagos, harmadlagos jelentés), pl. csiga, levél, körte, kormány, toll
• azonos alakú szavak:
• a hangalak azonos, de a jelentések között nincs semmiféle kapcsolat vagy összefüggés, véletlen egybeesés eredményei az azonos alakú szavak  (gyakran más szófajúak is), pl. fog, sírok, török, nyúl, verem, sír, vár, ég
• rokon értelmű szavak (szinonimák)
• hangalakjuk különböző, a jelentésük azonban hasonló, pl. kutya – eb, bicikli – kerékpár, fut – rohan – szalad, nevet – mosolyog – kacag
• 

• hasonló alakú szavak
• hasonló hangsorhoz eltérő jelentés társul (ügyelni kell a helyes szóhasználatukra!), pl. egyelőre – egyenlőre, helység – helyiség, szível – szívlel, gondtalan – gondatlan, íztelen – ízetlen (Egyelőre még nem megyünk el. – Egyenlőre vágta szét a kenyeret., Ennek a helységnek a neve Hollókő. – A lakásunkban öt helyiség van.)
• ellentétes jelentésű szavak
•  (pl.: érdekes – unalmas)

A szójelentés változása

• bővülés:
• az adott hangalakhoz újabb jelentés kapcsolódik (pl. nyomtat, ír)
• szűkülés:
•  egy szójelentés bővülése a másik szűküléséhez vezethet

Az élet különböző területein az emberek véleménye gyakran eltérő. Ilyenkor néha az is elegendő, ha mindenki kifejti a gondolatait, megmagyarázza az álláspontját - nincs szükség megegyezésre. Van, amikor érvekkel kell meggyőznie egyik félnek a másikat, közös nevezőre kell jutniuk (pl. ha egy döntéshez megegyezésre van szükség). És van, amikor az érveinkkel rábeszélünk: elhatározásra, tettre akarunk ösztönözni. Az érv: meggyőződésünk bizonyítására, illetve mások megállapításainak cáfolására felhasznált tény, bizonyíték vagy körülmény.

Az érvelés: érvek felhasználása az igazság bizonyítására. Az érvelésnek nem az a célja, hogy legyőzzünk, hanem az, hogy meggyőzzünk másokat, és az együttgondolkodással közelebb jussunk az igazsághoz.

Az érvelés három legfőbb módja (legtöbbször ezek keveredése érvényesül):

• az észre, logikára ható (logosz - kicsit száraz, erőszakos mód)
• erkölcsi érzékre ható (ethosz), pl. becsület, tisztesség, kötelesség
• pátosz: érzelmekre ható (a leghatásosabb) 

Az érv felépítése

Az érv általában egy vagy két premisszából (bizonyítékból) és az ezekből következő tételből áll. Pl.:

1. premissza: Minden ember halandó.

2. premissza: Szókratész ember.

Tétel: Szókratész halandó. 

Az érvelési hibák egy állításban olyan hamisságok, amelyek az előfeltételek igazságától függetlenül érvénytelenítik az állítást. Azaz a premisszák ugyan igazak, de a tétel már hamis. Ezek a hibák magukban az érvelés szerkezetében vannak. Érvelési hibákat az emberek leginkább meggondolatlanságból ejtenek, de politikusok vagy propagandisták ezeket következetesen, szándékosan is szokták használni. Segítségükkel az igazságot és a valóságot el lehet fedni, attól egy eltérő benyomást kelteni, és így próbálják meggyőzni a hallgatóságot a nekik kedvező álláspontokról.

Gyakori érvelési hibák:

1. Állító kérdés

Ez egy olyan érvelési hiba, amiben a kérdésed feltevésénél olyasmit állítottál be tényszerűnek, ami nem feltétlen az. Így nem tudsz úgy válaszolni a kérdésre, hogy azzal egyben a benne foglalt állítást is megcáfold.

Haladtál már valamit a kényszeres kleptomániád leküzdésében?

2. Általánosítás kevés adatból

Ez egy olyan érvelési hiba, amiben egy személyes vagy elkülönült példát hoztál érvnek.

Jucus egyik ismerősétől azt hallotta, hogy az ükanyja kutyájának unokatestvérének  gazdájának a fia kapott egy védőoltást, majd nem sokkal később kiderült róla, hogy autista. Tehát tuti autizmust okoznak a védőoltások.

3. Bizonyítási kényszer áthárítása

Ez egy olyan érvelési hiba, amiben saját állításodat önmagában nem támasztod alá, hanem addig igaznak tekinted, amíg más meg nem cáfolja.

Képzeld! Egy láthatatlan rózsaszín sárkány él a garázsomban! Bizonyítsd be, hogy nem!

Egy állítás helyességének a bizonyítása mindig azon nyugszik, aki azt kijelenti.

4. Csúszós lejtő

Ez egy olyan érvelési hiba, amiben szerinted ha egy esemény megtörténik, abból egy másik, nagyon rossz esemény fog következni. Valójában jószerint semmi, vagy nagyon kevés bizonyítja a két esemény összefüggését.

Ha összeházasodhatnak a melegek, akkor Vivien szerint ebből az lesz, hogy a gyerekek molesztálása elfogadott lesz. Emiatt Vivien szerint nem kéne engedélyezni a melegházasságot.

5. Elterelő manőver

Ez egy olyan érvelési hiba, amiben ahelyett, hogy a felhozott, gyakran kínos témával foglalkoznál, hirtelen eltereled a szót.

Lehet, hogy Krisz büntetőfékezett, de nézd már, hogy a felesége mennyire szomorú!

6. Erőre hivatkozó érvelés

Ez egy olyan érvelési hiba, amiben félelmet keltesz vagy fenyegetsz érvelés helyett. Ez az érzelmekre hatás egyik gyakori fajtája. Rendes érvelés része is lehetne érzelmekre hatni és valós fenyegetettségre hivatkozni. A probléma akkor van, ha logikus érvelés helyett használják, vagy hogy elfedjék, hogy nincs rendes racionális indokuk pozíciójuk védelmében.

Vivien szerint egy gonosz nemzetközi üzletember ármánykodik Magyarország ellen, aki migránsokat akar rászabadítani az országra, hogy gyilkoljanak, megerőszakolják az asszonyságainkat és elvegyék a munkánkat.

7. Érzelmekre hatás

Ez egy olyan érvelési hiba, amiben rendes érvelés helyett érzelmi választ akartál kiváltani a másikból. Egy érvelés is kiválthat érzelmi választ, de az nem helyettesíti azt.

Ha nem lájkolod a fotómat, akkor szomorú leszek én, ez a kiskutya, kiscica, alpaka és a nagymamád is csalódik benned.

8. Féligazság

Ez egy olyan érvelési hiba, amiben úgy vezetsz félre valaki, hogy bár igazat állítasz, szándékosan kihagysz fontos információt.

Vivien a beoltott emberek millióinak számával próbál meggyőzni arról, hogy Magyarországon jó a Covid-19 világjárvány kezelése. Azonban elhallgatja azokat a számokat, amelyek valóban mutatnák a járványkezelés sikerességét, például hogy hányan haltak meg.

9. Félreértett statisztika

Ez egy olyan érvelési hiba, amiben statisztikai adatot hozol az állításod alátámasztására, azonban ez az adat állításodat nem támasztja alá.

Az egész világon az emberek átlagosan 54%-a kórházban hal meg. Ha elkerülöd a kórházakat, tovább élsz!

10. Hagyományra vagy újra hivatkozás

Ez egy olyan érvelési hiba, amiben egy hagyományra vagy hosszan tartó kulturális szokásra, avagy az újdonságra hivatkozol az állításod alátámasztására. Valójában nem attól jó valami, hogy új vagy régi.

Régen engem is vertek, aztán mégis ember lett belőlem! A fiataloknak se ártana pár pofon!

11. Hamis dilemma

Ez egy olyan érvelési hiba, amiben két lehetőséget mutattál be lehetséges opcióként,  pedig valójában ennél több és talán kevésbé egyszerűsítő lehetőség létezik. 

Feminista vagy? Vagy nem utálod a férfiakat?

12. Hamis okozat

Ez egy olyan érvelési hiba, amiben két tény között oksági kapcsolatot tételezel, holott nincs.

A kalózok száma folyamatosan csökken az utóbbi időkben, míg a globális felmelegedés erősödik. Ha több kalózunk lenne, a hőmérséklet is csökkenne!

13. Körkörös érvelés

Magával a ténnyel akarod igazolni az állítást. 

Nem csak mi mondjuk a Bibliáról, hogy Istentől származó kijelentés, maga a Biblia is így nyilatkozik önmagáról.

14. Normálisságra hivatkozás

Ez egy olyan érvelési hiba, amiben önkényes kritériumok alapján valamit "normális"-nak titulálsz, a "normális" itt jellemzően neked a "jó"-val egyenlő. Gyakran a természetességre vagy közvélekedésre hivatkozás egyik fajtája.

A kisfiúk kisautókkal, a kislányok babákkal játszanak. Fordítva nem normális!

15. Rész-egész hiba

Az egész tulajdonságait rávetíted az összes részére, vagy fordítva.

Magyarországon konzervatív kormány van, tehát a magyarok konzervatívok.

16. Személyes kétely

Ez egy olyan érvelési hiba, amiben azért nem gondolsz egy érvet igaznak, mert nem tudod elképzelni, nem látod át, hogy hogy is lehet igaz.

Azt mondják, a sajt világszerte a legnépszerűbb ételek közé tartozik. Ez tuti tévedés, mert ez egy büdös és undorító étel.

17. "Te is" érvelés

Ez egy olyan érvelési hiba, amiben nem a téged ért kritikára válaszolsz, hanem a másik oldal kezded kritizálni, azt a benyomást keltve, hogy a másik oldal is hasonlóan rossz.

A Fidesz 15 év alatt leépítette a jogállamot, masszív propagandagépezetet épített és törvényesítette a korrupciót. - Mer a Gyurcsány jobb vót?

18. Természetességre hivatkozás

Ez egy olyan érvelési hiba, amiben valamit azért tartasz jónak, igazoltnak, szükségesnek, stb. mert az "természetes".

Az antibiotikumok mind mesterségesen előállított szerek, tehát csak károsak lehetnek az egészségre!

A retorika fogalma

Az ékesszólás művészete, szónoklattan. Az antik felfogás szerint egyszerre művészet és megtanulható, megtanulandó tudomány; a jól beszélés és szép beszéd művészete, a meggyőzés tudománya.

A retorika tárgya

Minden olyan ügy, amelynek javára a szónok meg akarja nyerni a közönséget. Nem csak jó ügyért lehet valakit meggyőzni! Veszélyes is lehet!

A retorika ma

Fogalmába tartozik minden, a nyilvánosságnak szánt (nem magáncéllal fogalmazott) érvelő típusú szöveg, szóbeli vagy írott formában, amely természetesen tartalmazhat leíró és elbeszélő részeket is.
A társadalom szinte minden színterén megjelenik, hasznosítható és egyben szükséges, pl. politika, közélet, jog, vallás, tudomány, oktatás, újságírás, szépirodalom, kereskedelem, reklám, gazdaság stb.
Egyirányú kommunikációs forma, melynek célja a hallgatóság értelmi és érzelmi befolyásolása, meggyőzése.

A retorika és a kommunikáció

A szónoklattan minden kommunikációs funkciót használ:

– Tájékoztatás, ismeretközlés: a valóság bemutatása, értelmezése
– Érzelemkifejezés: megindítás, érzelmi hatás
– Felhívás, felszólítás: a cselekvés befolyásolása, a racionális, érvekkel alátámasztott meggyőzés
– Kapcsolatteremtés -tartás és -zárás: a hallgatóság megnyerése és az érdeklődés fenntartása
– Esztétikai funkció: a művészi nyelvhasználat: a nyelvi megformáltság, a gyönyörködtetés is a hatásosság alapja

A nem nyelvi kód: az élőszó zeneisége, a metakommunikációs eszközök gazdag tárháza áll a szónok (rétor, orátor) rendelkezésére.

A jó szónok tulajdonságai:

- erkölcsileg hiteles, kongruens = azt mondja a száj, amit a szív és az ész diktál
- jól felkészült, széles körű tájékozottság jellemzi
- találékony
- igényes
- jó szerkesztő
- van stílusérzéke
- jó emlékezőtehetsége van
- tud rögtönözni
- jól és gyorsan tud kapcsolatot teremteni a közönséggel, nyitott személyiség
- megtalálja a közönségnek megfelelő gondolati és nyelvi szintet, alkalmazkodik a befogadókhoz, az alkalomhoz, a helyszínhez mind mondandóját, mind megjelenését illetően
- megfelelően artikulál, kiváló előadó, kihasználja az élőszó zenei eszközei adta lehetőségeket
- hatásos, nagy meggyőző erővel bír
- természetes, nem mesterkélt

A hatásos nyelvi megformálás eszközei:

- összehasonlítás (példákkal)
- felsorolás
- leírás
- következtetések
- szóképek: színesebb előadásmódot tesznek lehetővé (metafora, hasonlat)
- humor, irónia)
- mondatbeli elrendezéssel való játék
- alakzatok (ismétlés, fokozás, kihagyás stb.)

A szöveg (terjedelmétől függetlenül) kerek, egész, lezárt, teljes üzenet, akár szóban, akár írásban valósul meg. Általában egymással összefüggő mondatokból áll, de állhat csak egy mondatból (A fűre lépni tilos!), egy szóból (Állj!) vagy akár egy hangból is (Ó!) 

A szövegeket kettő/három csoportra osztjuk megvalósulási módjuk szerint: lehet szóbeli, írásbeli és átmeneti (írott beszéltnyelvi). Utóbbi tipikusan a chat nyelve. Mindegyik típus verbális és nonverbális összetevőkből áll. Utóbbiak írásban az írásjelek, szóban a nonverbális jelek (gesztusok, mimika stb.), az átmenetiben az emotikonok, egyéb képi elemek.

A szóbeli és írott formák különböző eszközöket kínálnak arra, hogy kifejezzük gondolatainkat és érzéseinket. Mindkét forma sajátos jellemzőkkel bír, amelyek befolyásolják, hogyan érthetjük meg egymást, és milyen módon tudjuk hatékonyan közvetíteni üzeneteinket.

A szóbeli szövegek jellemzői:

• Kevésbé megszerkesztettek, hisz erre sokszor nincs idő, mód, késztetés.
• Gyakori, hogy ugrálunk, visszatérünk témák között.
• Sok a módosítószó, töltelékszó, ismétlés, szleng.
• Gyorsabban lehet reagálni.
• Nagyobb a nonverbális elemek szerepe, az információk nagyobb részéhez így jutunk.
• A mindennapi élet elsődleges kommunikációs módja.
• Elsősorban a magánéleti színtérben jelenik meg.
• A szóbeli szövegek tárolása modern technikát és nagyobb „helyet” igényel, az információ visszakeresése nehezebb, sokszor csak az emlékezetünkre hagyatkozhatunk.

Az írásbeli szövegek jellemzői:

• Szerkesztettebbek, nyelvileg tudatosabbak, igényesebbek, választékosabbak.
• Az írásjelek jóval kevesebb információt hordoznak, mint a szóbeli nonverbális jelek.
• A szövegek tárolása könnyű, módja többféle, könnyen visszakereshető, tartós.
• A közéleti tereken nagyobb a szerepe.
• Sokkal inkább monologikus, mint az élőbeszéd.
• A visszajelzés lehetőségei korlátozottabbak.

A manipuláció fogalma

A „manipuláció” szót a „meggyőzés, befolyásolás” szinonimájaként fordítják, a párhuzam azonban nem teljes. A manipuláció mára pejoratív értelmű szóvá vált: inkább „rejtett befolyásolásként” lehetne meghatározni. A lényege az, hogy úgy fejt ki hatást a hallgató véleményalkotására vagy cselekvéseire, hogy a hallgató nincs tisztában a meggyőzés eszközeivel.

“Leglényegesebb tulajdonsága az, hogy miközben minden igyekezete arra irányul, hogy valamilyen irányba befolyásoljon bennünket, mindvégig fenn igyekszik tartani azt a látszatot, hogy szabad választást ad nekünk” (Kapitány G.)

A manipulációs technikákat lehet tanulni és szándékosan alkalmazni (jogi munkában, vallási meggyőzésben, hírközlésben), de gyakran tanulás nélkül, spontán módon is alkalmazzuk (pl. egy szerelmi párbeszédben).

Manipuláció a magánéleti kommunikációban

A mindennapi életben gyakran van szükségünk arra, hogy meggyőzzünk valakit, s ilyenkor néha manipulációs eszközökhöz is folyamodunk. Ilyenkor nem elégszünk meg a nyílt közléssel (pl. szakítani akarok veled), nem elsősorban azt mondjuk, ami a közlésünk célja. A fenti esetben pl. nem érdemellek meg, meg kell beszélnünk a kapcsolatunkat. Hatása abban van, hogy őszintének, nyíltnak, tárgyilagosnak látszik.

A szülők manipulációs technikái közül néhány: edd meg a sárgarépát, jól tudsz majd fütyülni (oknak és okozatnak nincs köze egymáshoz), amíg az én kenyeremet eszed, addig… (zsarolás).

Számos egyéb példa sorolható még: hogyan magyarázzuk meg szüleinknek a rossz jegyet, hogyan befolyásoljuk érzelmileg barátainkat vagy tanárainkat, hogyan járatunk le egy nem szimpatikus embert stb.

Manipuláció a médiában

A tömegmédia különösen alkalmas a manipulációra, hiszen nagy tömegeket ér el egyszerre. Főbb eszközei:

• Információk szelektív közlése (főként a célt szolgáló információkat közöl)
• Ismétlés mint a meggyőzés eszköze (ha sokszor hallod, elhiszed)

Az online térben megjelenő manipulációs technikák egyre kifinomultabbak:

• Algoritmusok által vezérelt tartalomszűrés
• Deepfake technológiák
• Célzott hirdetések
• Social media buborékok kialakítása

A médiaetika szabályai szerint a manipuláció aggályos jelenség, de mivel rejtett, nehezen bizonyítható, a legtöbb esetben nem is büntethető.

Reklámok

A fő cél a nyereség termelése, éppen ezért a reklámok minden eszközt megragadnak a fogyasztás növelésére. Legfőbb manipulációs technikájuk a mézesmadzag-effektus: ha ezt megveszed, sikeresebb, boldogabb, teljesebb ember leszel:

• A férfinak, aki tudja, mit akar.
• L’oréal. Mert megérdemlem.
• Gilette, férfiasan tökéletes.

Politikai diskurzus

Jellegzetes manipulációs technikák:

• egyoldalú tájékoztatás: egyik felet “nem tudtuk elérni”, csak a neki tetsző véleményt közli
• szóhasználat (mágikus szavak, önmagukban erős érzelmeket váltanak ki): muzulmán terroristák, fasiszta, antiszemita, kommunista, kulák, diktátor, fanatikus, gyűlöletbeszéd, árokásás stb.
• sorrend: pl. esti híradó: fontossági sorrend – így lehet csökkenteni és növelni egy esemény jelentőségét. Első és utolsó benyomás a legtartósabb.
• időtartam: akiről sokat beszélnek, népszerűbb: harc a minél gyakoribb szereplésért.
• elhallgatás: “amiről nem beszélünk, az nincs”. Számunkra negatív v. ellenfél számára pozitív hírek elhallgatása (pl. Csernobil). Ill. egyik oldalról csak negatív, a másik politikai oldalról csak pozitív hírek.
• lebegtetés: ártatlan ember meggyanúsítása, sokszor ismételve. Mire kiderül, hogy hamis volt a vád, a gyanú már lemoshatatlan.

A nyelvi manipuláció talán a leggyakrabban alkalmazott és leghatékonyabb eszköz. Ide tartoznak a következő elemek:

• Eufemizmusok használata: kellemetlen dolgok szépítő megfogalmazása (pl. „átszervezés” elbocsátás helyett)
• Preszuppozíció: olyan előfeltevések beépítése a közlésbe, amelyeket a befogadó kritika nélkül elfogad (“A közkedvelt énekesnő, Tóth Gabi újabb koncertkörútra indul.”)
• Csúsztatás: részinformációk hangsúlyozása, kontextusból való kiragadása
• Érzelmi zsarolás: bűntudatkeltés, félelemkeltés nyelvi eszközökkel (“Hát milyen anya az ilyen?!?”)

A képi manipuláció különösen hatásos, mivel az emberek hajlamosak a vizuális információkat kevésbé kritikusan fogadni. Főbb eszközei:

• Képmanipuláció: fotók, videók szerkesztése, módosítása
• Szimbólumok tudatos használata
• Színek pszichológiai hatásainak kihasználása
• Kamerabeállítások, szögek manipulatív alkalmazása

A pszichológiai manipuláció az emberi psziché működésének ismeretére épít. Legfontosabb eszközei:

• Érzelmi befolyásolás (árva kiscicák - támogasd az állatmentő alapítványt)
• Csoportnyomás alkalmazása (mindenki más is ezt gondolja)
• Tekintélyelv kihasználása (elismert, közkedvelt személyre hivatkozás)

A manipuláció elleni védekezés legfontosabb eszközei:

• Kritikai gondolkodás fejlesztése
• Médiatudatosság növelése
• Többféle információforrás használata
• Az érzelmi és racionális döntések tudatos szétválasztása

A manipuláció etikai szempontból általában negatív megítélés alá esik, mivel:

• Sérti az egyén autonómiáját
• Gyakran tisztességtelen előnyszerzésre irányul
• Károsíthatja a társadalmi bizalmat
• Demokratikus folyamatokat torzíthat

A manipuláció eszközeinek ismerete elengedhetetlen a modern társadalomban való tudatos élethez. A különböző manipulációs technikák felismerése és az ellenük való védekezés képessége kulcsfontosságú kompetencia, amely segít megőrizni az egyén döntési szabadságát és autonómiáját.

Sziveri János (1954-1990) vajdasági magyar költő. Az Újvidéki Egyetem magyar szakán végzett, szerkesztőként, költőként, dramaturgként dolgozott. A vajdasági (és magyar) irodalom egyik legjelentősebb folyóiratában, az Új Symposionban kezdett publikálni, a lap harmadik nemzedékéhez tartozott, szerkesztette is a lapot. Fiatalon rákot diagnosztizáltak nála, hosszú betegség után ez okozta korai halálát.

Sziveri túllép a vajdasági kisebbségi sorson, egyetemes dolgokra reflektál verseiben. A konvencionális költői kifejezésformák átalakítására, a vers nyelvi összetevőinek gazdagítására, a különféle lírai hangnemek szimbiózisának megteremtésére törekedett. Egész életművének egyik legsajátosabb jellegzetessége a kulturális-ideológiai utalások gazdag jelenléte. Az életművön végigvonuló látens ellenbeszéd az autoritással, a hatalmi legitimációs technikákkal való szembefordulásban ragadható meg. Sziveri János költészete tele van ellentételekkel: egyén-közösség, hiány-keresés, individuum-univerzum, élet-halál, játékosság-halálos komolyság, avantgárd forma-klasszikus forma, bölcs szarkazmus-bensőséges vallomás feleselget egymásnak verseiben. Műveiben mindig szemben állt a szellemi én és a mindennapokat megélő ember, tehát a biológiai én. 

Első kötetében avantgárd verseket közölt, de már korán elindult a klasszicizálódás felé. Felismerte, hogy az avantgárd hermetikus, elvont költészete nem biztos, hogy az ő kibontakozásához, kiteljesedéséhez vezető út. Következett a tudatos irányváltás. A betegségével újabb periódus kezdődött, újabb váltás történt, a még erőteljesebb elmélyülés, azzal a szellemi többlettel, amely a társadalomból kivonult vagy kiszorult én-t a végső kérdések megfogalmazására kényszerítette. Nemcsak formai értelemben, hanem gondolatilag is klasszicizálódott, mivel egyetemes dolgokról az emberhez kívánt szólni, és nem olvasóban gondolkodott.

Gyakori technikája az apróra bontás és újraépítés, amellyel voltaképpen a szerkezet és a költészet lehetőségeit kutatta. Költészetében a hiány szinte állandó motívumként van jelen. Az idill viszont szinte teljesen hiányzik ebből a költészetből, holott Sziveri úgy vélte, hogy az embernek, különösen a szellemi embernek joga van az élet kiteljesítésére, és ezt magának is megkövetelte volna.

Versei egy részét újraírt helyzetdaloknak tekinthetjük, hiszen valamilyen léthelyzet megnyilvánulásai, lenyomatai. Gyakori témája az állandóan jelenlévő veszélyeztetettség tapasztalata, amely a fokozódó kiszolgáltatottsággal jár együtt. Így a megszólalás hangnemét a felülemelkedés vágya alakítja ki, mivel a versvilágok többsége a hangsúlyozott ideiglenesség, átmenetiség horizontján helyezkedik el. 

A változó szimbolikus viszonyokkal modellálható külvilággal szemben Sziveri költészetének egyik legautentikusabb létezési formája a testi természet. A testi folyamatok mintegy a természet nagy körforgásának analógiáját képezik, olyannyira, hogy gyakran a test és a táj attribútumai is felcserélődnek. A testiség gyakran öncélúan jelenik meg. A testi létezés a világban való lét egyik alapvető bizonyítékává válik.

Eltolt landolás

miért kell mindent ki ––––
ha nem lehet
ha úgyis ha úgysem fölfogja senki
méltóztassunk elviselni a telet

miért kell mindent be ––––
ha erre kérnek
mert szomjúhozunk mint sivatagi teve
fordulunk mielőtt föl lemérnek

miért kell mindent le ––––
ha titkolunk
ránk vall a zörejek fele
visszajelzésekre landolunk

(mondani)

(vallani)

(hallgatni)

1989

Műelemzés:

• a világ kaotikus - destruált szövegvilág
• szabályosan ismétlődő szabálytalan forma; 3-as tagolás
• hogyan lehet kitölteni a sorkezdeteket? milyen szerepet szán a szöveg az olvasónak?
• egymással ellentétes közlések egymás mellett (kell - nem lehet - méltóztassunk - kérnek, úgyis - úgysem, fölfogja - senki, titkolunk - ránk vall)
• toposzok, új helyzetben: tél, sivatag, zörej, landolás (repülés vége, megérkezés)
• mennyire szól a vers a költő, illetve mennyire általában az ember lehetőségeiről?
• 1. vsz.: a kommunikáció lehetőségei vagy léthelyzet?
• 2. vsz.: a teve-hasonlat lehetséges jelentései; sivatag (J. A.: homokos, szomorú, vizes sík, Jónás könyve); a “mert” ok vagy cél?; utolsó sor igekötő-cseréi
• 3. vsz.: a beszélő titkol vagy kihallgat?; a landolás lehetséges jelentései (pozitív, negatív)
• zárlat: miért kerülnek a végére az igék?; muszáj elfogadnunk a szerző által felkínált lehetőségeket?

Korai párhuzamosok

Felnyitottam a szemem
s mintha szélesre tártam volna az ablakot
Szélesre tártam az ablakot
s mintha kinyújtottam volna a karomat
Kinyújtottam a karomat
s mintha ágak nőttek volna törzsemből
Ágak nőttek törzsemből
s mintha gyökeret vertem volna
Gyökeret vertem
s mintha én lettem volna a föld
Én voltam a föld
s mintha súlyom iszonyú lett volna
Súlyos lettem
mintha én volnék a föld
Föld voltam
mintha gyökér lennék
Legyökereztem
mintha kinőttek volna törzsemnek ágai
Törzsemből ágak nőttek
mintha kinyújtottam volna karomat
Feléd nyújtottam karom
mintha kitárnám az ablakot
Ablakom szélesre tártam
mintha felnyitottam volna a szememet

1989

Műelemzés:

• ismétlődő, láncszerű forma, visszatérő, keretes szerkezet -> ciklikus szemlélet
• a lehetséges és a valóságos összekapcsolása, egymásba játszatása; a kezdő lehetőség valósággá válik, a valóság lehetőséggé; a világ relatív, szubjektív?
• toposzok: szem, ablak, kar, fa, gyökér, föld
• alapvető emberi helyzetek (létezés, látás-megfigyelés, kapcsolat, valahova tartozás, nehézségek)
• a központozás hiányzik, viszont van nagy mondatkezdő betű

Foggal, körömmel

Túl bizonyos ponton

már mit sem ér a bonton.

Dermedten posztolunk. Angyal oson

át ismerős szobákon, vánkoson.

Alig millió éves.

Lomha, tépett tollai idén is sajognak.

Most tavasz van. Most megint tél.

Emitt hó – csikorgó csillag hull amott. Égi test.

Bágyadt pilléink lassan leragadnak.

Miként Betlehemben, úgy e földön itt.

Szívünk folyton ver s mi jajgatunk.

Leplezve jól kisded csínyeit,

árnyas helyért a szenvelgő alany, ha szem

lesütve is, buzgón tülekedni kész.

Minden kései élő előzménybe vész.

Csontom arccal fal felé teszem.

Addig is: a gőzölgő homoksárból

hajnalig kinő egy tevetábor.

Felhangzik akkor megint egy kardal.

S kivont karddal

jönnek friss Heródesek!

Távolabb a táskaraj alatt néhány

makacs karácsonyi sáska.

József pedig, bár alig fiatal,

foggal-körömmel civódni akar.

Gerjed a szánalmas pária –

büszke, mint Isten volt hajdan a fáira.

S noha már alig fiatal,

és hosszabb ideje

sípol a tüdeje,

a fölöttes terv szerint sokat kell várnia,

az Úr kegyéből míg kihull Mária.

És Három Király – mint kő a vesébe –

a semmiből belép a betlehemi mesébe.

Túl a kialvatlan égen

nem hat a narkózis. Végem.

1990/1991

Műelemzés:

• cím: milyen köznyelvi szófordulatot idéz meg? Hogyan egészíthető ki: mihez?
• játékos rímek - morbid téma
• kiinduló léthelyzet: a társadalmi konvenciókon túl
• posztol: őrködik. Mi felett? Dermedt - mitől?
• angyal: minek a szimbóluma?
• időviszonyok
• destruált szavak, kifejezések szerepe: égi test - kié?; pille/pilla?; szívünk ver (többjelentésű szó); kardal/karddal; táska-sáska felcserélése
• intertextualitás: “alélt pilláim lassan felvetődtek” (Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú); miképpen Betlehemben (Miatyánk-parafrázis); árnyas hely; minden kései élő előzménybe vész (J. A.); homoksár (porból lettünk); kardal (antikvitás); Heródes, sáskajárás, József, tiltott gyümölcs, pária (keleti utalás), háromkirályok, mese
• a mitikus, mesei világ és a fájdalmas valóság szembeállítása - az ember testi, szellemi összetevői
• ezzel párhuzamban: kitüntetett időpont (karácsony: megváltás, új élet, fordulópont stb.) - az eredeti spirituális szerepet szembesíti az anyagiassá vált, fogyasztásközpontú eseménnyel
• pusztulás-képek (túl, dermedten, angyal, tépett, sajog, tél, hó, hullócsillag, leragadó pilla, árnyas hely, előzménybe vész, csont, homoksár, kard, Heródes, sáska, sípoló tüdő, kihull, semmi, narkózis, végem)

A felvilágosodás eszméi Magyarországon viszonylag későn terjedtek el. A több évszázados függés következtében nem volt erős polgárság, s ezeket az új eszméket csak a műveltebb főúri családok tudták magukévá tenni.

A magyar felvilágosodás első szakaszát 1772-től (Bessenyei György: Ágis tragédiája) 1795-ig (a magyar jakobinus mozgalom felszámolása) számítjuk. Mária Terézia Bécsben testőrséget állított fel, ahol a magyar ifjak művelődhettek, s megszervezték az első magyar írói társaságot Bessenyei György vezetésével. Az 1801-ben szabaduló Kazinczy neve fémjelzi a magyar felvilágosodás második szakaszát, mely 1801-től 1825-ig, a reformkorig tart.

Irodalmi élet

Az 1770-es, 80-as években pezsgő irodalmi élet bontakozott ki: 1790-ben megalakult az első magyar színjátszó társulat Kelemen László vezetésével, számos folyóirat alakult: pl. Magyar Museum, Uránia, Orpheus címmel. 

Csokonai költészetének sokfélesége

Csokonai a magyar felvilágosodás legsokoldalúbb költője - ezt műveinek gondolatgazdagsága, szellemi és érzelmi fogékonysága, műfajainak és stílusának változatossága bizonyítja. Gondolkodását mindvégig a felvilágosult humanizmus, a haladásba vetett hit jellemezte. Költészetében sokféle ízlés érvényesül: a kor divatos rokokó és klasszicista vonásai, a szentimentalizmus panaszos hangja, a népies-diákos hatások.

Csokonai lírája a 90-es években a sententia (az antik költők bölcseleteinek, tanításaink kifejtése) és a pictura (tájak, természet, ember leírása) vegyítéséből nőtt ki. A felvilágosodás legfőbb gondolatait szólaltatja meg. Különösen Voltaire és Rousseau hatottak rá. A Konstancinápoly és Az estve a felvilágosodás két fő irányzatát képviseli. Az első vers Voltaire egyházellenességét, Az estve pedig Rousseau felfogását: a romlott társadalommal szemben a természet idilli harmóniáját hirdeti. Csokonai leginkább költőként közismert, de elméleti szerzőként is működött, illetve több színdarabot is írt tanítványai számára, valamint ismert a Dorottya című komikus eposza (vígeposza) is, amelyben a férjre vágyó, csúnyácska, idősödő vénkisasszonyt és az őt csúfoló társadalmat egyaránt gúny tárgyává teszi.

Az estve

A költemény kezdetét - bevezetés, befejező rész - az alkonyi természet finom leírása adja költői képek egész sorával. Az első rész csupa szín és hang (tündöklő, arany, rózsaszín, hangicsál, bömböl) és alig-alig érezhető a mozgás. Szelíd, nyugodt hangulatot áraszt a természet. A vers elején kifelé figyel a költő, majd a következő részben befelé fordul, a külvilágot önmagára vonatkoztatja. A harmonikus természet ideálvilágába menekül a "szomorú lelkű" Csokonai. Az érzékelés kiszélesedik: az alkonyi természet színeit, hangjait illatérzetek egészítik ki. Az erdő "fűszerszámozott theátrommá", illatos színházzá varázsolódik át. A költő megállítaná az időt, késleltetné a komor és setét éj eljövetelét. Az éjszaka az elviselhetetlen emberi világ képévé tágul. Az esti természet csendes szépségével szembeállítja a zajos, durva, közönséges emberi társadalmat, melyet a kevély és a fösvény csörtetése ural. Kiszakad a költőből a panasz: "e világban semmi részem nincsen". A vers hosszabb, elmélkedő részében írja le, hogy a világ romlottságáért a "bódult emberi nem" a felelős, mert eltért a természet törvényeitől. A további eszmefuttatásban rousseau-i gondolat jelenik meg: a magántulajdon ("az enyim, a tied") megjelenése megszüntette az ősi egyenlőséget. A szépnek látott múltat a negatív festés módszerével idézi fel: a korabeli társadalom bűneinek, visszásságainak hiányát sorolja fel leltárszerűen. Gyakran utal a magyarországi viszonyokra is (dézsma, porció). A magántulajdon minden baj és háborúskodás forrása. A nyomorúság hajtja az embereket erkölcstelen cselekedetekre (tolvajlás). A korabeli feudális viszonyok kemény bírálata után a befejező részben visszatér a természethez. Az utolsó sorok ódai pátosza azt hirdeti, hogy a természet szerint minden ember egyenlő. Csokonai is a természet gyermekének vallja magát, számára ez a menedéket nyújtó otthon.

Lilla-versek

Csokonai Komáromban ismerkedett meg nagy szerelmével, Vajda Juliannával, egy gazdag kereskedő lányával, akit verseiben Lillának nevezett. A lány is viszonozta érzelmeit, s Csokonai zaklatott életében talán ez volt az egyetlen boldog korszak. A lányt azonban férjhez adták egy más férfihoz. E nagy szerelem élménye, s később a kiábrándulás hívta életre verseit. A versek közöt a boldog szerelem és a reménytelenség, a kilátástalanság is megjelenik. 

A boldogság

A verset a boldog szerelem ihlette. Az anakreóni dalok közé sorolható, amelyek a görög költőelőd formai és gondolati világát idézik meg: életöröm, boldogság, apró élvezetek - élvezzük az életet, s adjuk meg ennek a lehetőségé mindenkinek. A vers első részében a boldogság sok összetevőjét sorakoztatja fel: szép, nyáresti táj, finom enni- és innivaló, verseskötet, s legfőképpen Lilla (csókok, nevetés, tréfa). Minden érzékszerv számára van valami öröm. A zárlat (utolsó 3 sor) azonban már kilép a szituációból, amely így emlékké vagy vágyképpé válik - mintha a boldogság díszleteit magának rendezte volna be a költő.

Tartózkodó kérelem

A vers műfaja dal (virágének, udvarló költemény), stílusa rokokó. A rokokó költészete az emberi érzések és gondolatok, mint a szerelem és vágy, kifejezését célozza, derűs hangvétellel. Ebben a stílusban kiemelt szerepet kapnak az érzékszervek által közvetített élmények, különösen a látás: a színek gazdag alkalmazása jellemző, ahol a piros a tűz, a tulipánt és a hajnal jelképei, a sárga a tűz, míg a fehér az angyalok színét idézi. A formai bravúr is a rokokó költészet egyik sajátossága. A vers szimultán ritmusú, azaz egyszerre alkalmazza az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselést. A műfajra jellemző a túldíszítettség is, ami a költészetben a bőséges jelzőhasználattal, valamint a csilingelő, bravúros rímekkel valósul meg. A vers szerkezete szigorúan szabályos: az első versszak a beszélő érzelmeiről, a második Lilla vonzerejéről, míg a harmadik újra a lírai én belső világáról vall. A beszélő bókol, udvarol a lánynak, a szerelmét kéri, de a derűs hangvétel arra utal, hogy szinte bizonyos érzelmeinek viszonzásában.

A Reményhez

Lilla elvesztése után (1798) öt évvel keletkezett ez az elégia. Ebben a költeményben búcsúzik el attól és azoktól (Lilla), akik életét tartalmassá tették. Az elégia négy versszakos, melyek egyenként 16 sorosak. Érdekessége, hogy minden második sor rövidebb. Strófaszerkezete tehát meglehetősen bonyolult; ez is mutat egyfajta klasszicista vonást (merev szabályok, harmónia). Ritmuslejtése mindvégig trochaikus, rímképlete: abab, cdcd stb., vagyis keresztrím. Ezen összetett strófaszerkezet kialakulásában az a tény is közrejátszhatott, hogy Csokonai, szövegét egy dallamra írta. A vers szerkezete átgondolt, logikus: az 1. és a 4. versszakban párhuzam fedezhető fel, míg a 2. illetve a 3. strófa egymással ellentétben áll.

A költő az első versszakban egy fogalomhoz szól, melyet költői eszközökkel megszemélyesít: ez a Remény. Csokonai és a Remény között párbeszéd természetesen nem alakulhat ki, tehát e költemény fájdalmas hangon előadott monológ. Már itt (ti. az első versszakban) definiálja a Reményt: nem isten, csak annak látszó; tünemény, csalfa és vak. Ennek ellenére igen nagy hatalommal rendelkezik az emberek - elsősorban a boldogtalanok - felett: "Síma száddal mit kecsegtetsz?" - hitegeti őket. A kilencedik sortól kezdődően a Remény szemére veti, hogy: "...mégis megcsalál.". Ettől kezdve már reménykedni sem akar. A 2. és a 3. strófában a már jelzett ellentétes kapcsolat bontakozik ki: a tavaszi virágoskert pompájával jellemzi élete boldog, felhőtlen korszakát, s a következő, 3. versszak már a lélek jelen állapotát tükrözi a kert télen bekövetkező pusztulásával. Ám nem csak Lilláról szól a szöveg, hanem élete egyéb elveszett értékeiről is. Néhány ellentétpár: rózsa, nárcisz - elhervadt; patak, fa - kiszáradt; boldogság - bú. E két versrészben is felfedezhetők a rokokó stílusjegyei: a színek, szagok stb., bár a vers egészét a szentimentalizmus jellemzi. A befejező strófában a reménytelenség már-már a halálvággyal azonosul. Az élet Lilla elvesztése után értelmetlenné vált Csokonai számára. Ezután hangzik el a fájdalmas búcsú: "Bájoló lágy trillák! / Tarka képzetek! / Kedv! Remények! Lillák! / Isten véletek!"

A Magánossághoz

E versben is egy megszemélyesített fogalmat, a Magánosságot szólítja meg a beszélő. A szentimentális költemény Lilla elvesztése után született. A lírai én a bántó külvilágból a magány felé fordul, úgy érzi, emberként és költőként is csak az egyedüllétben teljesedhet ki.

Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz

Csokonai életében ez volt a legnépszerűbb verse, amely vidám, tréfás hangvételének és népies stílusának egyaránt köszönhető. Műfaja dal, bordal. Szerepvers is, mert a beszélő egy italozó, kapatos férfi szerepébe helyezkedve intéz kvázi szerelmi vallomást boldogsága forrásához, a boroskulacshoz. A sok nyelvi leleménnyel megírt vers a bordalok szokásos gondolatait hordozza: az öröm társa a bor, de a bánatban is ez az egyetlen gyógyír.