A szöveg (terjedelmétől függetlenül) kerek, egész, lezárt, teljes üzenet, akár szóban, akár írásban valósul meg. Általában egymással összefüggő mondatokból áll, de állhat csak egy mondatból (A fűre lépni tilos!), egy szóból (Állj!) vagy akár egy hangból is (Ó!) 

A szövegeket kettő/három csoportra osztjuk megvalósulási módjuk szerint: lehet szóbeli, írásbeli és átmeneti (írott beszéltnyelvi). Utóbbi tipikusan a chat nyelve. Mindegyik típus verbális és nonverbális összetevőkből áll. Utóbbiak írásban az írásjelek, szóban a nonverbális jelek (gesztusok, mimika stb.), az átmenetiben az emotikonok, egyéb képi elemek.

A szóbeli és írott formák különböző eszközöket kínálnak arra, hogy kifejezzük gondolatainkat és érzéseinket. Mindkét forma sajátos jellemzőkkel bír, amelyek befolyásolják, hogyan érthetjük meg egymást, és milyen módon tudjuk hatékonyan közvetíteni üzeneteinket.

A szóbeli szövegek jellemzői:

• Kevésbé megszerkesztettek, hisz erre sokszor nincs idő, mód, késztetés.
• Gyakori, hogy ugrálunk, visszatérünk témák között.
• Sok a módosítószó, töltelékszó, ismétlés, szleng.
• Gyorsabban lehet reagálni.
• Nagyobb a nonverbális elemek szerepe, az információk nagyobb részéhez így jutunk.
• A mindennapi élet elsődleges kommunikációs módja.
• Elsősorban a magánéleti színtérben jelenik meg.
• A szóbeli szövegek tárolása modern technikát és nagyobb „helyet” igényel, az információ visszakeresése nehezebb, sokszor csak az emlékezetünkre hagyatkozhatunk.

Az írásbeli szövegek jellemzői:

• Szerkesztettebbek, nyelvileg tudatosabbak, igényesebbek, választékosabbak.
• Az írásjelek jóval kevesebb információt hordoznak, mint a szóbeli nonverbális jelek.
• A szövegek tárolása könnyű, módja többféle, könnyen visszakereshető, tartós.
• A közéleti tereken nagyobb a szerepe.
• Sokkal inkább monologikus, mint az élőbeszéd.
• A visszajelzés lehetőségei korlátozottabbak.