Ez a ritmusrend a magyar irodalomban már a XVI. századtól megvan. A lényege: hangsúlyos verselés kötött szótagszámú ütemekkel és sorokkal. Az ütemhangsúlyos vers gyakran rímel, de a ritmusszerkezetet a rímszerkezettől először mindig elkülönítve kell vizsgálni. Az ütemhangsúlyos versben a másik ritmusrend, az időmérték is sokszor felbukkan, és így sajátos ötvözetek és keverékek is létrejöhetnek.
A hangsúlyos ritmusrend alapja a hangerő szabályos váltakozása. A hangsúly: egy szótag hangerőtöbblettel történő kiemelése. A magyar nyelvben a hangsúly a szó első szótagjára esik. A szó eleji hangsúlyon kívül a szavak későbbi szótagjai mellékhangsúlyt kaphatnak, pl. érzelmi, hangulati tartalmak kifejezésére vagy a versritmus fenntartására.
A versritmus (és a vershangsúly) nem feltétlenül esik egybe a szöveg természetes ritmusával és hangsúlyrendjével.
A hangsúlyos ritmusrendben az alapegység az ütem, mely 1-4 szótagból állhat. (Ezzel a szótagmennyiséggel függ össze a népdalainkban gyakori 4 negyedes ütemezés.) Az ütem fő eleme (az "arszisz") egy hangsúlyos szótag; ez általában az ütem első szótagja, de pl. kötőszóval vagy névelővel kezdődő ütemben a hangsúly a második szótagra (vagy még hátrábbra) is kerülhet. A hangsúlyos szótagot az elemzésben aláhúzással vagy hosszú éles ékezettel (/) jelöljük. A hangsúlytalan szótagok (a "theszisz") száma az ütemben maximum 3, jele az elemzési képletben vagy szótagonként egy-egy pont, vagy az "x". A 4-nél több szótagból álló szavak a hangsúlyos versrendben mellékhangsúlyt kapnak, ennek jele a hosszú tompa ékezet (\). Ha több ütem alkotja a verssort vagy félsort, akkor az egyes hangsúlyok közt fokozati különbség lehet, pl. az 5 vagy 6 szótagú félsorban az első ütem hangsúlya erősebb (ez a főhangsúly), mint a másodiké (a mellékhangsúly).
Az ütemeket és sorokat szótagszámukkal határozzuk meg. Pl.:
Beleestem, benne vagyok: 4│4 (felező nyolcas)
De mikor még az az egy is sok: 4│4│1
Kiskacsa fürdik fekete tóba: 3│2││3│2
Szabadság, szerelem: 3│3 (felező hatos)
Nincsen apám, se anyám: 4│3
Húzd rá, cigány, megittad az árát: 4│4│2
A virágnak megtiltani nem lehet: 4│4│3
Tüzesen süt le a nyári nap sugára: 6││6, itt: 3│3││3│3 (felező tizenkettes)
Fölösleges dolog sütnie oly nagyon: 6││6, itt: 4│2││4│2 (felező tizenkettes)
Párisba tegnap beszökött az ősz: 5││5, itt: 3│2││3│2 (felező tízes, Ady-tízes)
Ez világ sem kell már nekem, nálad nélkül, szép szerelmem: 4│4│4│4
Isten, áldd meg a magyart / Jó kedvvel, bőséggel, valamint Megismerni a kanászt / Ékes járásáról: 4│3││4│2 (kanásztánc-ritmus)
Egyedi strófaszerkezetek:
- Balassi-strófa: 3 Balassi-sorból áll, sorvégi és belső rímekkel. Ritmus- és rímképlete:
3│3a││3│3a││4│3b
3│3c││3│3c││4│3b
3│3d││3│3d││4│3b
- Zrínyi-strófa: négysoros, bokorrímes strófa, általában felező 12-es, de a szótagszám olykor 11 vagy 13 szótag
