A szöveg megszerkesztésének lépései:

• Témaválasztás
• Címadás — itt nem feltétlenül szükséges, de lehetséges; ha adunk címet, egyszerű legyen, témamegjelölő.
• Szövegtípus kiválasztása (műfaj)
• Elővázlat készítése
• Anyaggyűjtés
• Az anyag elrendezése — a fontosabb gondolatok kiválasztása, tételmondatok megfogalmazása; ezekből lesz a vázlat, amely még kulcsszavakat, idézeteket is tartalmazhat.
• Az előadásmód megtervezése — annak eldöntése, hogy milyen nonverbális jeleket, illetve zenei kifejezőeszközöket használunk
• A szöveg megtanulása.
• A szöveg előadása — törekedni kell a spontánnak tűnő beszédre

   

  Részletezve:

   

• A szövegszerkesztés első lépéseként a szöveg témáját kell végiggondolnunk, és ha szükséges, címet választanunk. Ezzel egy időben történhet a céloknak megfelelő szövegtípus kiválasztása. Az érvelő szövegeknek gyakran adunk témajelölő címet. Végiggondoljuk a beszéd kommunikációs körülményeit is, kiknek, milyen céllal, milyen helyzetben mondjuk vagy írjuk a szöveget. Az anyaggyűjtés előtt hasznos egy elő-vázlatot írni, hogy céltudatosabban gyűjtsük össze a beszédhez szükséges anyagot. Az elő-vázlatot később, az összegyűjtött anyag elrendezése után érdemes végleges formába önteni.
• Az elő-vázlat segítségével gyűjtjük össze a beszédhez szükséges adatokat, tényeket, gondolatokat. Az anyaggyűjtésnek különféle forrásai lehetnek: Ø Mások tapasztalatai (könyv, folyóirat, film, tömegkommunikációs eszközök, Internet, személyes beszélgetés) Ø Saját ismereteink, tapasztalataink. (megfigyelés, kísérlet, utazás, olvasmány). Az összegyűjtött anyagból következtetéseket kell levonni.
• Az anyag elrendezésekor alakul ki a beszéd váza. Ilyenkor csoportosítjuk az összegyűjtött ismereteket, tényeket, adatokat, és a beszéd nagyobb egységeihez kapcsoljuk őket. Ekkor kell kiválasztani az anyagból a fontosabb gondolatokat, ezek lesznek a beszéd tételmondatai. A tételmondatok köré rendezzük a kevésbé fontos gondolatokat, és ekkor tesszük félre a szöveg egésze szempontjából lényegtelen információkat. A tételmondatokból épül fel a szöveg végleges váza, azaz megírhatjuk a vázlatot. A vázlatban nemcsak tételmondatok szerepelhetnek, hanem kulcsszavak, fontosabb nevek, adatok is.
• A beszéddel kapcsolatos munkálatoknak a legfontosabb része a szöveg kidolgozása. Ekkor fogalmazzuk meg a végleges mondatokat, csiszoljuk, színezzük a szöveget. Kiválasztjuk a legalkalmasabb stíluseszközöket, szövegmegformáló eszközöket, szerkezeti megoldásokat, jelentésbeli és a grammatikai kapcsolóelemeket. Ügyelünk a nyelvhelyességre.
• Megtervezzük az előadásmódot. Átgondoljuk, milyen nonverbális (mimika, gesztus, testtartás), illetve zenei kifejezőeszközöket (intonáció, hangsúly, hanglejtés, szünetek, tempó) fogunk használni.
• Az emlékezetbe vésés (szó szerint vagy tételmondatok szerint) azért szükséges, mert a felolvasott szöveg sosem lesz olyan hatásos, mint amit papír nélkül mond a szónok.
• Önellenőrzés is szükséges, vagyis magunknak (esetleg másnak) hasznos előadni előtte a szöveget, és a tapasztaltak alapján tovább csiszolni.
• Előadás közben törekedjünk a spontánnak tűnő beszédre. Nem szabad csak felolvasni a szöveget!

A szöveg kidolgozásának szempontjai:

Egység elve. Mellőzzük a témához nem szorosan kapcsolódó információkat, gondolatokat. Minden elhangzott mondatnak a beszéd célját kell szolgálnia. Ha több témát érintünk, akkor is legyen egyértelmű a kapcsolódás funkciója (tartalmilag és formailag is!).

Haladás és folyamatosság elve. Minden kisebb-nagyobb szövegegység vigye tovább a téma kifejtését. Az egy helyben toporgás untat, a sietség érthetetlenné tesz, legyen megfelelő az ismétlés és az új gondolatok aránya, a logikai láncszemek következetes előrehaladása.

Logikus elrendezés elve. Témától függő időbeli, térbeli vagy ok-okozati előrehaladás.

Arányos elrendezés elve. A szövegrészek terjedelmét, kifejtettségét a szöveg egészéhez, a kommunikáció céljához, a gondolat, a probléma súlyához igazítsuk. A fontos, hangsúlyos részek nagyobb teret, több időt kapjanak. Hiba a túl hosszú bevezető vagy összefoglaló, de a jelzésszerű elnagyolt zárás is.

Fokozatosság elve. A meggyőző beszédben a fontos részek a szöveg elején vagy épp a végén helyezkednek el. A szöveg többi része a célnak alárendelve fokozatosan taglalja a bizonyítékokat, érveket az elejétől a végső megállapításig vagy éppen fordítva: a legsúlyosabb gondolatot magyarázza.

Teljesség, befejezettség elve. A szónoknak törekednie kell arra, hogy a beszéd – elhangzása után – a teljesség, lezártság, befejezettség érzetét keltse. Ne hagyjon megválaszolatlan kérdéseket. Se többet, se kevesebbet ne mondjon az elégségesnél és a szükségesnél.