Jelentősége

Az európai kultúra két alappillére a görög-római és a zsidó-keresztény kultúra. Utóbbi foglalata a Biblia. Ez a mű alapvetően meghatározza az európai és európai gyökerű gondolkodásmódot, művelődést, művészetet. A bibliai utalások, szimbólumok átszövik az európai művészetet.

Értelmezése

A bibliaértelmezés kezdete a korai egyházatyák (pl. Szt. Ágoston) idejére tehető. A bibliai hermeneutika a Biblia jelentésének négy rétegét különíti el:

1. betű szerinti (mit jelent)
2. allegorikus (mit jelképez)
3. morális (erkölcsi útmutató)
4. teológiai (a hit legmélyebb titkai)

A Biblia allegorikus értelmezésével foglalkozunk ebben a tételben.

Elnevezése

Görög szó, jelentése: könyvecskék.

Eredete, nyelve

A Kr. e. 2. évezredtől a Kr. u. 1. századig íródtak a szövegek. Az Ószövetség tükrözi a mezopotámiai és egyiptomi eredetű két vallás összeolvadását (isteneik megnevezése: Jahve, Elóhim). Az Ószövetség nagyrészt héber, kisebb részt arámi nyelven, az Újszövetség ógörögül íródott.

Fontosabb bibliafordítások

• Septuaginta (az Ószövetség görög fordítása)
• Vulgata (latin)
• Luther (német)
• Károli Gáspár (magyar)

A Biblia részei

Kanonizáció: azon könyvek lettek részei a Bibliának, amelyeket a zsinatokon Istentől sugalmazottnak ismertek el. A nem kanonizált szövegek az apokrif iratok.

Ószövetség és Újszövetség, más néven Ótestamentum és Újtestamentum: a zsidóknak Istennel kötött szövetsége, majd Isten és az ember szövetsége. Az Ószövetség nagyobb terjedelmű, a zsidó és a keresztény vallások szent könyve, az Újszövetség isteni sugalmazását csak a keresztény vallások fogadják el.

Az Ószövetség nagyobb részei:

• történeti könyvek, köztük a Tóra = Mózes öt könyve
• tanító könyvek (pl. Zsoltárok)
• prófétai könyvek (pl. Jónás)

Az Újszövetség nagyobb részei:

• történeti könyvek:
  • evangéliumok: Máté, Márk, Lukács, János - Jézus működését mutatják be
  • Apostolok cselekedetei

• tanító könyvek: levelek (pl. Pál)
• prófétai könyv: Jelenések (Apokalipszis)

A Biblia a világ teremtésével kezdődik és a végítélettel zárul. A könyvek azonban (a történetiek sem) tekinthetők valódi történetírásnak, az "események" nem egyediek, hanem egyetemes léthelyzetek példázatai. A bizonyítás olyan kritérium, amely idegen számára.

Toposszá vált elemek

Számos bibliai történet, elem él tovább valamely művészeti ágban. Példák:

• kígyó = kísértő (Albrecht Dürer: Ádám és Éva)
• tiltott gyümölcs
• bűnbeesés (pl. Madách: Az ember tragédiája, Goethe: Faust)
• Édenkert (pl. Steinbeck: Édentől keletre)
• Mózes (pl. Ady: A Sion-hegy alatt, Petőfi: A XIX. század költői)
• Kánaán (Petőfi: A XIX. század költői)
• Bábel tornya (Brueghel, Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban)
• Noé bárkája (Jégkorszak 2.), galamb (Picasso), szivárvány (Babits: Jónás könyve)
• Jónás és a cethal (pl. Babits: Jónás könyve, Pilinszky: Halak a hálóban)
• passió (M. Gibson: Passió, Rice-Webber: Jézus Krisztus szupersztár, Bach: Passió, Munkácsy trilógiája, Leonardo da Vinci: Utolsó vacsora stb.)
• feltámadás (pl. Pilinszky: Harmadnapon)

A hétköznapi szóhasználatban is találkozunk bibliai eredetű kifejezésekkel: salamoni ítélet, pálfordulás, tamáskodik, júdáscsók, hétpecsétes titok, úgy került oda, mint Pilátus a Credóba; néz, mint a Bálám szamara; sóbálvánnyá vált. Számos szállóige is ered a szövegekből, pl.:

• Szemet szemért, fogat fogért.
• Nincs új a nap alatt.
• Ki mint vet, úgy arat.
• Aki nem dolgozik, ne is egyék.
• Aki másnak vermet ás, maga esik bele.