A hang és a betű:
Minden nyelv hangrendszere meghatározott számú hangból áll. A hang a beszéd legkisebb, tovább már nem bontható eleme; önálló jelentése nincs. A hang írott vagy nyomtatott képe a betű.
A mai magyar nyelvben 39 beszédhangot - 14 magán- és 25 mássalhangzót - különböztetünk meg. A 39 hangot 40 betűvel jelöljük. A j hang jelölésére két betűt is használunk: j-t és ly-t.
A magyar nyelv hangjainak két nagy csoportja:
- A magánhangzók: képzésükkor a hangszalagokat megrezegtető levegő akadály nélkül távozik a szájüregből. Tiszta zenei hang, zönge keletkezik.
A magánhangzók csoportosítása:
- rövidek vagy hosszúak kiejtésük időtartama alapján
- magasak vagy mélyek (magas e, é, i, í, ö, ő, ü, ű, mély a, á, o, ó, u, ú)
- ajakkerekítéses (a, o, ö, u, ü) vagy ajakréses (á, e, é, i) ajakműködéstől függően
A szavakban a magánhangzóknak szótagalkotó erejük van.
- A mássalhangzók: képzésükkor a levegő akadályba ütközik a szájüregben, és az akadály leküzdése közben zörej keletkezik. Ha a hangszalagok rezegnek, akkor zöngés mássalhangzó jön létre; ha nyugalmi, rezgés nélküli állapotban vannak, zöngétlen mássalhangzó keletkezik.
Zöngések: b, d, g, dz, dzs, gy, v, z, zs, m, n, ny, l, r, j
Zöngétlenek: p, t, k, c, cs, ty, f, sz, s, h
Kiejtésük időtartama szerint lehetnek rövidek, illetve hosszúak.
A hangok egymásra hatásának törvényszerűségei:
a, a magánhangzók egymásra hatásának törvényszerűségei:
A hangrend
A magyar szavakban előforduló magas és mély magánhangzók szabályos elrendezését hangrendnek nevezzük. A hangrend a finnugor nyelvek jellemző sajátossága. Az eredeti és egyszerű szavainkban magas (férfi,feleség,lélek) vagy mély (homlok,anya,magyar) hangrendű szavak fordulnak elő. Ha a magas és mély magánhangzót is tartalmaz egy szó: vegyes hangrendűnek nevezzük (tinta, kréta, kávé). A hangrend törvénye az összetett szavakra nem vonatkozik (színház, munkagép, gépgyár).
Illeszkedés
A magyar nyelvben egy-, két- és háromalakú toldalékok is vannak. A kétalakú toldalékok egyike magas, másika mély hangrendű (-tól/-től). Szabály:
magas hr. szó -> magas hr. toldalék
mély és vegyes hr. szó -> mély hr. toldalék
A háromalakú toldalékok harmadik alakja ö/ő hangot tartalmaz (-hoz/-hez/-höz). Szabály: az ö/ő-s alak olyan szavakhoz járul, amelyek utolsó szótagjában ö, ő, ü, ű hang van (pl. tűzhöz).
b, a mássalhangzók egymásra hatásának törvényszerűségei:
A hasonulás
Hasonulásról beszélünk, ha egy szóban az egymás melletti mássalhangzók közül az egyiknek a kiejtése a másik hatására megváltozik, a másikhoz hasonló lesz, hozzá hasonul.
Részleges hasonulás: ha a két szomszédos mássalhangzó közül az egyik csupán egy eltérő vonásban, tehát csak részben (részlegesen) lesz hasonló a másikhoz.
- zöngésség szerint hasonul: ha egy zöngés és egy zöngétlen hang kerül egymás mellé, az első megváltozik, pl. vasban (s+b) -> vazsban, ezt (z+t) -> eszt
- Képzés helye szerint változik: n hang után p, b következik -> a n helyett m-t ejtünk, vagy n után gy -> n helyett ny (színpad, rongy)
Teljes hasonulás esete áll fenn, ha az egymás mellé kerülő mássalhangzók egyike teljesen hasonló lesz a másikhoz, azonossá válik a másikkal. Ebben az esetben a két hang helyett csak egy hosszú hangot képezünk.
- Írásban jelölt: naggyá, végezzünk, ebben, akkora
- Írásban jelöletlen: anyja, beszélj, egészség
Az összeolvadás: Ha két különböző képzésű szomszédos hang az ejtésben egy harmadik hanggá egyesül, összeolvadásról beszélünk; az összeolvadást írásban általában nem jelöljük.
pl.: barátság t+s ejtése: ccs
adsz d+sz ejtése: cc
Hangkivetés: Ha a szó belsejében kettőnél több mássalhangzó torlódik össze, a hangcsoport középső tagja az ejtésben kiesik. Néha írásban is jelöljük a hangkivetést, például a bólingat és a tekinget szó írásban a kiejtés elve érvényesül.
pl: Írásban: mondta n+d+t Ejtésben: n+t
Rövidülés: olyan hangtani törvény, amelynek értelmében a rövid mássalhangzó szomszédságában levő hosszú mássalhangzót is röviden ejtjük.
pl.: írásban: jobbra bb+r ejtésben: jobra b+r
pl.: írásban: lánccal n+cc ejtésben láncal n+c
