I.) A tömegkommunikáció

1.) Definíciója: a kommunikációnak az a fajtája, amely széles befogadó rétegnek közvetett és egyirányú módon információkat közvetít nyelvi és nem nyelvi jelek segítségével          

2.) Jellemzői: - a feladó a befogadók halmazához küldi az üzeneteket

- a feladó nem mindig konkrét személy

- feladó és befogadó között nincs közvetlen kapcsolat, távol vannak egymástól térben és esetleg időben is. A rádió és a tv az időbeli távolságot megszünteti, de az online visszahallgatható, -nézhető műsorok ismét lehetővé teszik az időbeli eltolódást.

- a kommunikációs szerepek nem cserélődnek fel, legfeljebb időeltolódással

- lehetőséget ad a választásra (át/kikapcsolhatom, félretehetem)

3.) Funkciói: tájékoztatás, befolyásolás, vita, eszmecsere, szocializáció, kultúra közvetítése, oktatás, szórakoztatás

4.) Eszközei: Mindazok a technikai berendezések, amelyek az információkat meghatározott körben terjesztik. Pl. sajtó, rádió, film, számítógép, könyv. A tömegkommunikációs eszközök megteremtették a közvéleményt, és legfontosabb irányítóivá váltak.

a) Nyomtatott sajtó: - az egyik legfontosabb politikai propagandaeszköz

- az első kommunikációs eszköz

- az időszaki sajtó jellemzői: időszerűség = aktualitás

időszakosság = periodicitás

nyilvánosság = publicitás

- újság jellemzői: adott közösség általános érdeklődésének kielégítését szolgáló fórum; rendszeresen naponta, hetente kiadott periodika; híreket, kommentárokat, fotókat tartalmaz; nyomtatott médium.

b) Rádió és televízió: - adók csoportosításának szempontjai:

Terjesztés köre szerint:        

- világméretű (pl. BBC, CNN)

- országos (pl. M1, MR1)

- határon túli (pl. Duna TV)

- regionális, helyi: egy településen, közösségen belül sugároz (pl. Tilos Rádió, BpTv)

Fenntartó szerint:    

- közszolgálati: állami vagy önkormányzati támogatással, esetleg előfizetők díjából működik (pl. M1, MR1)

- kereskedelmi: magánerőből, reklámokból működik (pl. RTL Klub, Rádió 1)

- társadalmi, civil: kisebb közösség által működtetett (pl. Tilos rádió)

Műsorok témakörei szerint:

- egyprofilú adók: egy témakörű, pl. hírtévék (HírTv), zenei adók

- többprofilú adók: több témakör, pl. M1, RTL Klub

c) Internet: olyan adatbázis, ahonnan rengeteg információhoz juthatunk, ugyanakkor mi is hozzájárulhatunk tudásunkkal annak bővítéséhez, a fórumok lehetővé teszik a reagálást, visszacsatolást az információkra. A legelterjedtebbé, legnagyobbá, legszínesebbé vált napjainkra.

II. A tömegkommunikáció hatása a gondolkodásra

+ az írott nyelv meghatározta a gondolkodást is → elvontabbá tette

+ demokráciát erősíti: ismerni kell bizonyos információkat

+ hősöket, eszményeket, életcélokat teremt - gyakran valamilyen politikai vagy gazdasági célt szolgálva

+/- meghatározza, hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól

+/- életvezetési mintákat közvetít

- a mai tömegkommunikáció negatívan befolyásolja az emberek minőségigényét

- elmélyült gondolkodásra nem ad esélyt, mert mindig újabb érdeklődést kelt fel, így sekélyessé tesz, elszoktat a kitartó figyelemtől

- ma már nagyobb szerepet tölt be az emberek életében, mint a család, az iskola

- a média osztja be napirendünket

- öltözködési, étkezési, vásárlási divatokat indít, fogyasztásra, túlfogyasztásra ösztönöz

- a legkifinomultabb módszerekkel összemos valóságot és álomvilágot, lényegest és lényegtelent, tényt és véleményt, valódi információt és szórakoztatást

- manipulál, dezinformál, az információval vissza is lehet élni - az első totális diktatúrák kommunikációja összekapcsolódott a rádióval, az újabbaké a televízióval és az internettel is

- médiakutatók már régen kimondták a kereskedelmi médiára vonatkozó alaptörvényszerűséget: „A médiában a rossz kiszorítja a jót, az értéktelen az értékest.”