Információs társadalom: szociológiai kifejezés az információ egyszerű, gyors és széleskörű terjedése nyomán kialakuló társadalomra. Kezdetét a XX. századi találmányok jelentik (rádió, tv, telefon), az információs forradalom kifejezést viszont manapság az internet hozta hatalmas és gyors változásokra használjuk.

Következményei ma még beláthatatlanok:

• pozitív: elvben mindenki hozzáférhet a médiumhoz és publikálhat, így egyre nehezebb lesz bárkinek valótlanságokat állítani, mert mindenki, aki ismeri az igazságot, nyilvánosan bizonyíthatja a tényeket

• negatív: a gyakorlatban a szegények és gazdagok közötti űr növekszik, lévén ennek a fejlődésnek egy olyan infrastruktúra az alapja, amely a szegény régiókban és a harmadik világban még hiányzik; a publikált tartalomban a szólásszabadság jegyében az emberi gyarlóság teljes spektruma burjánzik

TELEFON

A mobiltelefon kialakulása miatt egyre gyorsabb ütemben tűnnek el a vezetékes telefonok.

Ennek nagy előnye, hogy szinte bárhol, bármikor telefonálhatunk (néhány helyen külön kérik, hogy ne használjuk mobiltelefonunkat). A mobiltelefonnal egyetemben kialakult az SMS, MMS és egyéb különféle szolgáltatások. Ezzel könnyen tudunk bárhonnan és bármikor szöveges üzenetet küldeni bárkinek.  Előnye, hogy nagyon gyorsan eljut az adótól a vevőig.

SZÁMÍTÓGÉP

A legjelentősebb, számítógéphez kötődő találmány az internet. Az internet mindenki számára könnyen elérhető akár otthon, iskolában, könyvtárakban. Elég gyors és széles, mindent megtalálhatunk rajta, amit keresünk, néha talán túl sokat is. A számítógép hatása a legérdekesebb az emberi gondolkodásra, ugyanis egyre inkább rabjává válunk. Ami a telefonnál az SMS vagy MMS, az a számítógépnél az e-mail. Hátránya: nem biztos, hogy a vevő rögtön elolvassa, ugyanis az emberek nincsenek olyan sűrűn számítógép-közelben, mint telefonközelben, illetve változó, ki milyen sűrűn ellenőrzi postaládáját. Az e-mail előnye a mobilhoz képest a nagyobb terjedelmű szövegek küldésében, illetve jóval olcsóbb voltában mutatkozik meg. A számítógép ill. az internet új műfajokat is létrehozott (honlap, blog, chat, fórum, levelezőlista stb.)

OKOSTELEFON

A mobil és a számítógép vegyüléke: olyan telefonkészülék, mely a mobiltelefon funkciói mellett internet-hozzáféréssel is rendelkezik.

Funkciói:

• telefonálás
• sms, mms
• internetalapú telefonálás, üzenetváltás (Viber, WhatsApp stb.)
• internetezés: legnagyobb arányban a közösségi oldalak használata (FB, Twitter, Pinterest, Instagram stb.)
• e-mail
• blogok, egyéb netes portálok használata

Jellemzője: egyre kevésbé szöveg- és egyre inkább vizuális alapú (a képek, esetenként videók szerepe egyre nagyobb)

Nyelvünkre gyakorolt hatása
* Visszaszorul az olvasás és a beszéd, a könyvek szerepét átveszi az internet
* Romlik a helyesírás, mert a hosszú levelek helyét átveszik az e-mailek, az SMS-ek és a csevegőprogramok, ezek esetében az egyszerűségre törekednek az emberek, a helyesírás rovására megy a rövidség

* A magyar nyelvbe idegen szavak vegyülnek, melyeket főleg az angolból vettünk át (pl.: lájkol, tablet, smart tv, chatel)

* Angol szavak angol rövidítései is közhasznúak, főleg sms-ben és csevegésben (thx, btw)

* A rövidség miatt nyelvtanilag helytelen kifejezéseket használunk írásban (mien, moziban voltunk=moziba voltunk, 7vége, oan)
* Az ékezetek sokszor nem jelennek meg (sms, telefon alapú kommunikáció)

* A kézírás készsége visszafejlődik

* Sokszor helyettesít szót, szórészt szám (vettem 1 kabátot, jó8, 7fő) vagy jel (+kérte)
* Kialakul egy egyéni szóhasználat a chat programokon belül (pl. rövidítések: vok, soxor, LM)
* A nagybetűk használata erősen visszaszorul, főleg a magánhasználatban, illetőleg hangulati jelentőségre tesz szert a nagybetűs írásmód (NEEEEEEEM!!!)

* Az e-mail-ek, SMS-ek elmenthetőek, újra megtekinthetőek, kevesebb időt igényel az írás

* A rövidítések, hangulatpótló elemek által a nyelv bővül

* Infantilis (köcce = köszi) kifejezések is helyet kapnak
* A rövidített fogalmazás miatt a szövegértési képesség csökken

Telefon

A mobiltelefon nyelvhasználatra gyakorolt hatása a verbális és az írott kommunikáció felől egyaránt megközelíthető. Ha a verbális funkciót nézzük, a helyhez kötött vezetékes telefon használata megköveteli bizonyos udvariassági formulák betartását: a hívó fél a köszönés után általában bemutatkozik, hiszen nem lehet biztos abban, hogy ki veszi fel a kagylót a másik oldalon. A mobilbeszélgetések során ezek az udvariassági formulák gyakran elmaradnak, hiszen a hívó felet nem csak a számkijelzés, de akár az előre beállított csengőhang alapján is azonosítani lehet. Ha mi mobilozunk valakinek, a hívott fél személye szintén nyilvánvaló, nem igényel azonosítást. Így a beszélgetés bevezető részének, az udvariassági formulák lemorzsolódásának lehetünk (fül)tanúi.

E-mail (a levelezés újítása):

• forma változása → eltűnnek a külsőségek (boríték, bélyeg), változik a felépítés (pl. nincs dátum)
• különböző plusz funkciók: kép, zene, egyéb fájlok küldése
• gyorsaság – esély az azonnali reakcióra
• a magán- és a hivatalos e-mail távolsága nő: a magánüzenetek formalitásai (üdvözlő formulák, aláírás, bekezdésekre tagolás) eltűnőben vannak, az sms és chat eredetű nyelvi sajátosságok beszivárognak (hangulatjelek, rövidítések, mondat helyett szószerkezet, lazuló helyesírás)
• hivatalos e-mail: a formalitások nagy része megmarad, kivéve a fölöslegeseket (datálás). Könnyebb a mellékletek csatolása.

Chat (a szóbeliség és az írásbeliség között):

• rengeteg nyelvi hiba a gyorsaság miatt
• rövidítések (h, hnap, vki)
• hiányos, rosszul szerkesztett mondatok; egész mondat helyett szószerkezet vagy mondattöredék
• az élő beszéd tempóját próbálja elérni
• plusz funkciók: mikrofon, kamera → megjelennek a nonverbális eszközök, majdnem élő kommunikáció – de a metakommunikatív eszközök egy részét nem közvetíti
• hangulatjelek, azaz emotikonok (a hangulatjelek fejlődése: karakterek → képek → mozgó ikonok)
• a helyesírási szabályokat nem követi