Mikor készítünk összefoglalást? 

• A szöveg megírása előtt önmagunknak, ez segíti a szöveg megírását (vázlat).
• A szöveg bevezetésében, így a hallgatókat, olvasókat tájékoztatjuk a szöveg további felépítéséről, tartalmáról. Ez egyúttal segíti a későbbi szöveg áttekintését is.
• A szöveg befejező részében, így a végén összefoglaljuk az elhangzottakat, olvasottakat. Ez szintén segíti az olvasót a befogadásban, egyúttal alkalmat ad arra, hogy legfontosabb gondolatainkat nyomatékosítsuk.
• Az érdeklődés felkeltése céljából rövid tartalmi kivonatot készíthetünk. Ez megjelenhet külön vagy a szöveg előtt, ilyenek pl. az újságcikkek bevezető részei.

A vázlat 

• a vázlat a szöveg gerincét alkotja; akkor áttekinthető, ha azonos rendű címek, vázlatpontok egymás alatt helyezkednek el; a legmagasabb rangú címek a bal margónál, az alájuk rendelt vázlatpontok jobbra lejjebb kezdődnek; áttekinthetőbb, ha az egyes szinteket számokkal, betűkkel jelezzük
• a vázlat segítségünkre van abban, hogy mondandónkat logikusan, áttekinthetően fogalmazzuk meg, ne csapongjunk egyik témáról a másikra

• a vázlat típusai: 

1. az egyes bekezdések fő gondolatát tartalmazó mondat, a tételmondat felel meg a vázlatpontoknak
2. az egyes részek kulcsfogalmai, kulcsszavai a vázlatpontok 

A tartalmi kivonat 

• a tartalmi kivonat röviden, általában 300 és 900 szó közötti terjedelemben összefoglalja – nem a műből kölcsönzött részletekkel – az írásmű tartalmát, fő gondolatait 

A tömörítés 

• a tömörítés hasonló a tartalmi kivonathoz, itt is a szöveget kell összefoglalni kisebb terjedelemben, azonban a szövegtömörítés esetében az írásmű szövegének részleteit használjuk fel