Nemzeti nyelv: nyelvünk egésze, minden magyarul beszélő ember minden nyelvi megnyilatkozásának összes eleme.

A. Normatív nyelvváltozatok:

a) Irodalmi nyelv:

- főleg írott, nagyközösségi célú

- nemzeti nyelvünk legcsiszoltabb írott formája

- fajtái pl.: szépirodalmi nyelv, esszényelv, értekező próza, sajtónyelv stb.

b) Köznyelv:

- főleg beszélt, közösségi célú

- fajtái pl.: színpadi nyelv, pódiumnyelv (szónoki), katedranyelv (tanári beszéd), regionális köznyelv, utcai nyelv stb.

B. Területi nyelvváltozatok (népnyelv; főleg szóbeli)

Földrajzi tagolódás szerint nyelvjárásokat (dialektusokat) különböztetünk meg. A nyelvjárásoknak jellemző sajátosságaik vannak.

A mai magyar nyelv nagyobb nyelvjárási egységei:

- nyugati

- dunántúli

- dél-alföldi

- tiszai

- északi (palóc)

- észak-keleti

- mezőségi

- székely

Nyelvjárási jelenségek:

1.) Hangzásbeli eltérések:

- köznyelvi ó, ő, é helyén kettőshangzót ejtenek, pl.: jó = jou, szép = sziép

- köznyelvi ó helyén egy nyíltabb hang van, pl.: most = mast, katona= katana

- erős fokú l-ezés, pl.: gólya = góla, ilyen = illen

- zárt e helyett ö a dél-alföldi nyelvjárásban, pl.: megy = mögy, édes = édös

2.) Alaktani eltérések:

- a szótövek eltérnek a köznyelvi formától, pl.: kötél = kötel, tehén = tehen

- eltérések az igeragozásban, pl.: megy = megyen, van = vagyon

3.) Jellegzetes tájszavak, pl.: zsírosbödön = véndő, kosár = kas

4.) Mondattani eltérések:

- a kijelölő jelzőt (ez, az) nem egyeztetik a jelzett szóval, pl.: Haggyuk ezt a gyerekeket táncolni.

- számnév után többes szám, pl.: sok emberek, temérdek katonák

- nincs névelő, pl.: Ment ispány úrhó.

- az alany és az állítmány nem egyezik, pl.: De szép ezek a malacok.

C. Társadalmi nyelvváltozatok (csoportnyelvek):

a) szaknyelvek:

- foglalkozások, tudományágak, művészeti ágak stb. szerinti írott és beszélt változatok

- szókészlete: az azonos területen használt szavak összessége=szakszókincs

- fajtái pl.: szaktudományos és műhelynyelvek, kismesterségek, munkálatok nyelve, hivatali, mozgalmi nyelv stb.

b) hobbinyelvek:

- szabadidőben űzött foglalatosságok, szórakozások nyelve

- fajtái pl.: sportágak nyelve, játékok nyelve, természetjárás, bélyeggyűjtés nyelve stb.

 c) életkori nyelvváltozatok, korosztályi vagy rétegnyelvek, pl.:

- gyermeknyelv (dajkanyelv)

- diáknyelv

- ifjúsági nyelv

- katonai nyelv stb.

 d) argó (tolvajnyelv): titkosságra, elkülönülésre való törekvés jellemzi (pl. lóvé, majrézik stb.)

 e) Szleng:

- városi nyelvváltozat, bizalmas, játékos, humoros, gyakran közönséges stílusú szavakról ismerhető fel

- finomítva átveszi az argó elemeit

- a társalgási nyelvben és a tömegtájékoztatásban is megtalálható már, de kívül esik az igényes nyelvhasználat körén

- célja a köznyelvi stílus élénkítése, variálása. Pl.: rizsa, csaj, sóder, csóró, ciki

A nyelvjárások, csoportnyelvek, rétegnyelvek nem határolódnak el mereven egymástól.