Magyar nyelv és irodalom érettségi tételek

Feltételezések

A magán- és mássalhangzók rendszere, a hangok találkozása

2017. április 11. - &nagyszilvi

A hang és a betű:

Minden nyelv hangrendszere meghatározott számú hangból áll. A hang a beszéd legkisebb, tovább már nem bontható eleme; önálló jelentése nincs. A hang írott vagy nyomtatott képe a betű.

A mai magyar nyelvben 39 beszédhangot - 14 magán- és 25 mássalhangzót - különböztetünk meg. A 39 hangot 40 betűvel jelöljük. A j hang jelölésére két betűt is használunk: j-t és ly-t.

A magyar nyelv hangjainak két nagy csoportja:

  1. A magánhangzók: képzésükkor a hangszalagokat megrezegtető levegő akadály nélkül távozik a szájüregből. Tiszta zenei hang, zönge keletkezik.

A magánhangzók csoportosítása:

- rövidek vagy hosszúak kiejtésük időtartama alapján

- magasak vagy mélyek (magas e, é, i, í, ö, ő, ü, ű, mély a, á, o, ó, u, ú)

- ajakkerekítéses (a, o, ö, u, ü) vagy ajakréses (á, e, é, i) ajakműködéstől függően

A szavakban a magánhangzóknak szótagalkotó erejük van.

  1. A mássalhangzók: képzésükkor a levegő akadályba ütközik a szájüregben, és az akadály leküzdése közben zörej keletkezik. Ha a hangszalagok rezegnek, akkor zöngés mássalhangzó jön létre; ha nyugalmi, rezgés nélküli állapotban vannak, zöngétlen mássalhangzó keletkezik.

Zöngések: b, d, g, dz, dzs, gy, v, z, zs, m, n, ny, l, r, j

Zöngétlenek: p, t, k, c, cs, ty, f, sz, s, h

Kiejtésük időtartama szerint lehetnek rövidek, illetve hosszúak.

A hangok egymásra hatásának törvényszerűségei:

a, a magánhangzók egymásra hatásának törvényszerűségei:

A hangrend

A magyar szavakban előforduló magas és mély magánhangzók szabályos elrendezését hangrendnek nevezzük. A hangrend a finnugor nyelvek jellemző sajátossága. Az eredeti és egyszerű szavainkban magas (férfi,feleség,lélek) vagy mély (homlok,anya,magyar) hangrendű szavak fordulnak elő. Ha a magas és mély magánhangzót is tartalmaz egy szó: vegyes hangrendűnek nevezzük (tinta, kréta, kávé). A hangrend törvénye az összetett szavakra nem vonatkozik (színház, munkagép, gépgyár).

Illeszkedés

A magyar nyelvben egy-, két- és háromalakú toldalékok is vannak. A kétalakú toldalékok egyike magas, másika mély hangrendű (-tól/-től). Szabály:

magas hr. szó -> magas hr. toldalék

mély és vegyes hr. szó -> mély hr. toldalék

A háromalakú toldalékok harmadik alakja ö/ő hangot tartalmaz (-hoz/-hez/-höz). Szabály: az ö/ő-s alak olyan szavakhoz járul, amelyek utolsó szótagjában ö, ő, ü, ű hang van (pl. tűzhöz).

b, a mássalhangzók egymásra hatásának törvényszerűségei:

A hasonulás

Hasonulásról beszélünk, ha egy szóban az egymás melletti mássalhangzók közül az egyiknek a kiejtése a másik hatására megváltozik, a másikhoz hasonló lesz, hozzá hasonul.

Részleges hasonulás: ha a két szomszédos mássalhangzó közül az egyik csupán egy eltérő vonásban, tehát csak részben (részlegesen) lesz hasonló a másikhoz.

  1. zöngésség szerint hasonul: ha egy zöngés és egy zöngétlen hang kerül egymás mellé, az első megváltozik, pl. vasban (s+b) -> vazsban, ezt (z+t) -> eszt
  2. Képzés helye szerint változik: n hang után p, b következik -> a n helyett m-t ejtünk, vagy n után gy -> n helyett ny (színpad, rongy)

Teljes hasonulás esete áll fenn, ha az egymás mellé kerülő mássalhangzók egyike teljesen hasonló lesz a másikhoz, azonossá válik a másikkal. Ebben az esetben a két hang helyett csak egy hosszú hangot képezünk.

- Írásban jelölt: naggyá, végezzünk, ebben, akkora

- Írásban jelöletlen: anyja, beszélj, egészség

Az összeolvadás: Ha két különböző képzésű szomszédos hang az ejtésben egy harmadik hanggá egyesül, összeolvadásról beszélünk; az összeolvadást írásban általában nem jelöljük.

pl.: barátság  t+s ejtése: ccs

    adsz  d+sz  ejtése: cc

Hangkivetés: Ha a szó belsejében kettőnél több mássalhangzó torlódik össze, a hangcsoport középső tagja az ejtésben kiesik. Néha írásban is jelöljük a hangkivetést, például a bólingat és a tekinget szó írásban a kiejtés elve érvényesül.

pl: Írásban: mondta n+d+t Ejtésben: n+t

Rövidülés: olyan hangtani törvény, amelynek értelmében a rövid mássalhangzó szomszédságában levő hosszú mássalhangzót is röviden ejtjük.

pl.: írásban: jobbra bb+r ejtésben: jobra b+r

pl.: írásban: lánccal n+cc ejtésben láncal n+c

A bejegyzés trackback címe:

https://feltetelezesek.blog.hu/api/trackback/id/tr4712416275

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.